dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Magyar nóták: Esik eső, szép csendesen csepereg (Rózsa Sándor)

Magyar nóták - Esik eső, szép csendesen csepereg (Rózsa Sándor)

off off off off off
Album: nincs kép
Előadó: Magyar nóták
Album: Keressük!
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Esik eső, szép csendesen csepereg (Rózsa Sándor)' dalszöveg ?
Rózsa Sándor, a híres betyár a kocsmában veszeleg, amikor megtudja, hogy vitézek érkeznek érte. Menekülés közben lova megbotlik, és őt elfogják, majd a városbíró elé viszik. A bíró elrendeli, hogy Rózsa Sándor soha többé nem ülhet lóra. Rózsa Sándor levelében kéri, hogy gyermekeit neveljék fel, de ne betyár életre neveljék őket. A vers végén a költő azt képzeli, hogy ha Rózsa Sándor feltámadhatna, minden magyart lovagolásra buzdítana.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 4, összesen 70914 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Esik eső, szép csendesen csepereg (Rózsa Sándor)

Esik eső, szép csendesen csepereg,
Rózsa Sándor a kocsmába veszeleg.
Kocsmárosné, bort hozzon az asztalra,
Legszöbb lányát állítsa ki strázsára!

Édesanyám stázsa kislány nem leszek,
Amott gyünnek a fegyveres vitézek!
De Rózsa Sándor se vette ezt tréfára,
Felpattant az almás deres lovára.

Lova, lova, lova viszi messzire,
Egyenest a kerek erdő mélyébe,
De lova lába megbotlott egy gödörbe,
S ott fogták el Rózsa Sándort örökre.

Rózsa Sándort feltették a szekérre,
Úgy vitték a városbíró elébe,
Városbíró, üzeni a kapitány:
Rúzsa Sándor, nem ül többet paripán.

Rózsa Sándor meghagyta azt levélbe
Két gyermekét neveljék fel nevében,
Se csíkósnak, se bojtárnak ne adják,
Ők is csak a betyárságot tanulják.

Édesanyám csikós leszek, nem bojtár,
Bévágtatom az alföldi nagy rónát,
Felnyergelem almásderes lovamat,
Lerúgatom véle a csillagokat.


Rózsa Sándor hogyha feltámadhatna,
minden Magyart a lovához rántana!
Csattintaná a daliás ostorát.
Leverné ám az oláhok bocskorát!

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

PIM70: A tárgyak társasága – írók gyűjteményei a Petőfi Irodalmi Múzeumban Jókai Mór sétapálcáitól Lázár Ervin nyakkendőgyűjteményéig


Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?


A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.


A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.




A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.




A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.




A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.


A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.


Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.




A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.


A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.


A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM

Grafikai tervezés: Csuport Andrea

Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM


Fotók: PIM