|
|
|
| Előadó: | Mihály Tamás |
|---|---|
| Album: | Last Minute |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 6:33 |
| Szövegírók: |
Mihály Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton/mTon |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudod van úgy, hogy nem jön a dal,
pedig érzed, ha szólni akar.
Ám, ha minden hang másra felel,
úgy egy dallamban nem férnek el.
A szövegből szökik a szó, mintha
nem lenne kimondható,
mintha nem volna többé szabad,
talán jobb is, ha néma marad.
Amiről nem lehet beszélni most,
arról azt mondják, hallgatni kell.
Én mégis azt mondom, hogy dúdoljuk el,
talán a szél, a szél fújja el.
Tudom, van úgy, hogy minden sötét,
mikor mindenből végleg elég,
mikor nem szól a telefonod,
mikor bőgnél bár nincs okod.
Mikor elment, kit elengedtél,
és ez ősz helyett mindig csak tél.
Örök vesztesnek érzed magad,
mert a pin kódod is másnál marad.
Amiről nem lehet beszélni most,
arról azt mondják, hallgatni kell.
Én meg azt mondom, azért is dúdoljuk el,
ha senki más, hát a visszhang felel.
Mikor emlékek sincsenek már,
mikor úgy érzed, semmi se fáj,
mikor azt hiszed, a szíved megáll,
talán álmodban ér a halál.
Ha nehéz is: ébredj most fel,
ez könnyű, csak dúdolnod kell.
Ez az olcsó kis közhelyes dal
segít, hogy élni akarj.
Amiről nem lehet beszélni most,
arról azt mondják, hallgatni kell.
Én meg azt mondom, ezért is dúdoljuk el,
amíg lesz majd, ki szóval felel.
A ritmus megbotlik, na nézd,
mintha magam is megbotlanék,
ahogy ujjaim egymás után
itt hagynák a zongorát.
Mert van úgy, hogy nem jön a dal,
és a ritmus is szökni akar.
De nem szabad elvesztenem,
ezt a dallamot nem engedem, ó, nem.
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
