|
|
|
| Előadó: | [dolmen] |
|---|---|
| Album: | Kapaszkodj, Amíg Bírsz |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 4:17 |
| Szövegírók: |
Szűcs Bálint |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Metál |
| Címkék: | Keressük! |
szerelmünk lassan megfakult
arcod most fájó szép emlék
ma már tudom, hogy miért volt
csak azt nem miért pont így...
próbáltam megbékélni én
de te rég hadat üzentél
nélküled minden más lesz majd
jobb híján marad az üresség
szerelmünk lassan megfakult
de én tartottalak féltve
bármilyen szép volt egykoron
kezdettől bukásra ítélve
ma már tudom, miért volt
csak azt nem miért pont így
próbáltam megbékélni én
de te rég hadat üzentél
nélküled minden más lesz majd
jobb híján marad az üresség
a gép még forog, de már minek
kiégett porhüvely csupán
így tengődünk nélküled
én és a hontalan vágy
évek múlnak, az óra ketyeg
idővel könnyebb lesz talán
maradunk ketten nélküled
én és a hontalan vágy
marad az üresség..
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
