|
|
|
Tied a szívem még mindig érted dobog
És bár merre is légy a tűz Tőled lobog
Értünk esik a hó értünk süt ki a nap
Egyedül érzem magam amikor nem tudom hol vagy
Tied a szívem szívem szívem szívem még
Tied a szívem szívem szívem szívem még
Sokat szenvedtem mégis beláttam
Hogy te vagy az akiben egyedül megbízhattam
Sokat hibáztam nincsen mentségem
Viszont ölni tudnék érted puszta 2 kézzel
Így lett megírva a végzet te lettél
Mert az első pillantással engem megettél
A szívem nagyokat ver az emlék erős még
A rossz akarók minden pillanatunk elvették
Minden jó tettemet benned mélyen temették
Engem nem vezérelt semmi csak is jó szándék
Látlak végre élni arcod napfény éri
Meghaltunk már együtt elkezdtünk most újra élni
[ref.]
Volt itt öröm, harag az élet tovább szalad
Gyere minden marad, én meg csak támogatlak
Kell a kezed, néha nem lehetek mindig préda
Úgy nyugszok meg kicsit, hogyha hozzád lehetek bújva
Mindennek idő kellett, hogy kit is látok benned
Hogy ki vagyok én neked,
helyre kellet neked is tenned!
Minden a legnagyobb rendben,
most lettünk igazán ketten
Sokat nélkülöztem mégis mindent elvesztettem
Most már nem engedlek, nem leszek egy önző barom.
Aki az utamba áll, esküszöm átmegyek a falon!
Mindenemet neked adom, tudom elég már a karom.
Én csak azt akarom, hogy mosolyogjunk fent a falon!
[ref.]
