|
|
|
| Előadó: | Procee |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verz 1.:
Felkelek egy hajnalon, mert elhagyott az álom!
Sötét erdő közepe, hol magamat találom!
De hogy kerülök ide, hol csak szenvednek a lelkek
És mi is ez a hely? Hol mindenki csak reszket!
Megdörzsölöm szemeim, de nem változik semmi,
Hullanak a könnyeim, nem tudok ellenük mit tenni.
Elindulok céltalan, de óvatosan lépek,
Véres könnyek hullanak, bármerre is nézek!
Itt feketék a lombok, Itt eltűntek a jellemek,
Itt senki sem boldog, arc nélküli szellemek,
Kik kísérnek az úton, Kikben magam látom,
S közben azt kívánom: Érj véget rémálom!!
Anyaszűlt meztelen csak lépkedem a sárban,
Majd felhorzsolja lábam egy régi, letört tábla
Felveszem, s elolvasom a rányomtatott strófát:
Üdvözöllek idegen, Ez itt a valóság!!!
Ref:
Színdarab a valóság, De neked nem jut főszerep!
Szenvedés a sorsod, lélekvesztő ütközet,
Színdarab az élet is, hol a boldogság csak meddő!
Színdarab a valóság, Igazi lélekvesztő!
Verz 2.:
Emberek a holdfényben, a züllöttségnek gödrében,
Merre tart az utatok a sínylődések völgyében?!
Hozzám szóltok szavakkal, de kinek higgyek mostmár,
A kétszínűség leple bazze büdösebb a fosnál!
Illúzió életetek, nincs igazi lényetek,
Maszkok mögé bújtok, és hamis , álnok képeket
Festetek magatokról. hogy felvágjatok másnak,
De így lesztek majd senkik, és szenvedtek majd másnap!
Mert tébolyodott elme az, ki képnek akar látszani,
Így másokat megbántani és érzelmekkel játszani!
Eszeveszett lételem, de bennem van a félelem,
Hogy az támad majd hátba, kiért feláldoznám életem!
Mert öld meg és uralkodj!, ez lett az új vírtus,
Egy szabályoktól mentes, Véres labirintus,
Hol bolyonganak árnyak, de itt elvesznek majd végleg,
Mert útvesztó az élet, melyben nincsen tiszta képlet!
Ref:
Színdarab a valóság, De neked nem jut főszerep!
Szenvedés a sorsod, lélekvesztő ütközet,
Színdarab az élet is, hol a boldogság csak meddő!
Színdarab a valóság, Igazi lélekvesztő!
Verz 3.:
Mindennapos harcok és szenvedések százai!
Láthatatlan képek már a szeretet vonásai!
Láthatatlan arcok már, kik egykor velem nevettek,
Elvett a sors nem egyet, kik tiszta szívből szerettek!
Helyemet nem találom, nincs számomra már otthon,
Rettegés uralkodik minden idegroston,
Mely átjárja a testemet és pumpálja a fájdalmat,
A tükörben sem látok mást csak egy rakás szánalmat!
Most is alkohol a kezemben, Úgy , mint eddig sokszor,
Ezzel tisztítgatom lelkem a rárakódott kosztól,
Hogy húzza össze sebeim, mert egyre jobban fájnak,
Hogy járja át az ereim és rózsaszínben lássak!
Ref:
Színdarab a valóság, De neked nem jut főszerep!
Szenvedés a sorsod, lélekvesztő ütközet,
Színdarab az élet is, hol a boldogság csak meddő!
Színdarab a valóság, Igazi lélekvesztő!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
