|
|
|
| Előadó: | Procce |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verz 1.:
Könnyek szöknek szemembe, Ha múltba nézek vissza,
Ma is fájlalom a világot, Itt nincsen kép mi tiszta!
Fájnak már a nappalok, És ridegek az éjeszakák,
Elhagyott a remény, Csak a szenvedés mi ölel át!,
És marcangolja lelkemet, úgy érzem , hogy szét feszit,
Kiáltok de hiába, Tudom senki nem segit!
Hisz elgyengült már hangom is, Már Nem vagyok a régi,
Elvesztettem önmagam, Uram segits visszatérni!
Az életbe a világba, Hogy az legyek mint régen,
Hogy szeretettől nevessek, Otthon és a téren,
Hogy ismét tudjak küzdeni, Vivhassak az élettel,
A magány börtönéböl szabadits ki, Élnem kell!!
Én megküzdök a végzettel, Csak táplálj belém hitet,
Foltozd be a szivem, Mert szét rágta a sok ideg,
A folytó kötelékekeket, kérlek Téged oldozd el,
Könyörgöm hogy oldozz fel!!(Könyörgöm, hogy oldozz fel!!!)
Ref.:
Szabadits meg kínomtól, Már megbántam a büneim,
Oldozz fel Istenem, Töröld le a könnyeim!
Ölelj lágyan magadhoz, Többé soha ne hagyj el!
megbántam a bűneim,kérlek Uram oldozz fel!!!
Verz 2.:
Lelkemmel karöltve csak a bánat lett a társam,
Uram mutasd meg a vétkeim! Engedd azt hogy lássam!
Hogy hol rontottam el, Hogy mit kell másképp csinálnom,
Egy ujabb esélyt kérek, hogy tuljussak a hibámon!
Mert ártottam már én is, És tudom sokat vétkeztem!
De megbántam én mindig, ha rossz irányba tévedetem!
Nem igérem, hogy szent leszek, maradok csak halandó,
De ember vagyok én is, Aki változni még hajlandó!
A büntetésem megkaptam, Tanultam a dologból,
Ezt te is tudod, érződik, Minden egyes soromból,
Tul sok már a szenvdés, Elég már az ártalom,
Szabadits meg kérlek, mert sok volt már a fájdalom!
És nem birom már tovább, ugy érzem hogy elveszek!
Ébredéskor reggel, Egyre jobban reszketek,
Most elötted le térdelve, imámat igy mondom fel,
Kérlek urom oldozz fell!(Kérlek Uram oldozz fel!)
Ref.:
Szabadíts meg kínomtól, Már megbántam a büneim,
Oldozz fel Istenem, Töröld le a könnyeim!
Ölelj lágyan magadhoz, Többé soha ne hagyj el!
megbántam a bűneim,kérlek Uram oldozz fel!!!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
