|
|
|
| Előadó: | Hobo Blues Band |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bárcsak újra Veszprémben lehetnék,
Ha sétálsz, utánad mehetnék,
Bámulnálak, messziről követve,
Karcsú lábad alig ér a földre.
Meglesnélek a hajnali misén,
Ahová anyád néha nem kisér,
A sekrestyés már régen tudja,
Nem vagyok hívő, se orgonista.
Két konyakért talán segít ő,
Barát Lőrinc, a vén kerítő,
Elbújtat a gyóntatószékbe,
Így tán megtudom, észrevettél-e?
Lógós vagyok, rossz diák,
Magolom, nem értem a kémiát,
Verset írok lírai modorban,
Titokban járok a nyomodban.
Nyáron megszerzem a diplomámat,
Ősszel visznek Győrbe katonának.
Eléd állok és megkérlek,
Szeress és várj reám két évet.
Ha újra veszprémben lehetnék,
Talán mindent jóvá tehetnék.
II.
Ha újra Veszprémben élhetnék,
Katona többé nem lennék,
Inkább lennék iszákos, puhány,
Csak maradjon meg a civilruhám.
Lennék nyugodt és békés polgár,
Aki nem iszik és templomba jár
Suzukival és két gyerekkel,
Almádiban kis telekkel.
Félnék egy kicsit, mit hoz a jövő?
Jut-e a gyereknek Puma cipő?
Minden vasárnap tennénk egy sétát,
Kapnál tőlem egy csokor margarétát.
Úgy élnék, hogy büszke lehess rám,
Boldog legyél és tartozz hozzám.
Így talán el tudnám feledni,
Hogy mi lettem és mi akartam lenni.
Lehetnék Péten, vagy Fűzfőn vegyész,
Legrosszabb esetben gyógyszerész,
Hogy két évig voltam segédszínész,
Csak rossz mesének tűnne az egész.
Ha újra Veszprémben lehetnék,
Talán mindent jóvá tehetnék
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
