|
|
|
| Előadó: | Mészáros Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pratsler István |
|
Pratsler István |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop / Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Vers:
Zenélsz (csak zenélsz), de mondd meg mégis mért zenélsz,
Miért (miért), miért, mondd el végre, hogy mit remélsz?
Refr.:
Egyik dal jön a másik után, amit kapsz egy taps csupán,
De ennyi kell, hogy boldogan élj?
Vers:
Ha piálsz és kiállsz, de gondolatban már messze jársz,
Miért (miért), miért, hát mondd el végre, hogy mit csinálsz?
Refr.:
Egyik sör jön a másik után, a fejed zúg, csak nézel bután,
Ennyi kell, hogy boldogan élj?
Vers:
Figyelj, kislány, ha nem szeretsz, hát mondd miért?
Miért (miért), miért, hát mondd el végre az Istenért!
Refr.:
Egyik csók jön a másik után, de hol a tűz, nem éget a láng.
Csak ennyi kell, hogy boldogan élj?
Valami kell, ami egybe tart, valami kell, ami tovább hajt,
Valaki kell, hogy elérd mit szeretnél.
Refr.:
Egyik dal jön a másik után, néhány sör a buli után,
S kell a nő, hogy boldogan élj. (Kell, hogy boldogan élj)
Egyik dal jön a másik után, s kell a nő a buli után,
Mert kell a tűz, hogy boldogan élj. (Kell, hogy boldogan élj)
Egyik csók jön a másik után, s kell a dal, mi szíven talál,
Ennyi kell, hogy boldogan élj (Kell a nő, hogy boldogan élj)
S kell a dal, hogy boldogan élj (Ennyi kell, hogy boldogan élj)
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
