


| Előadó: | A dzsungel könyve (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Geszti Péter |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Maugli:
Vonyít a Föld, körülöttem nyög a Dzsungel.
A Hegy, a Völgy, vele zúgja azt, hogy fuss el!
Szakad a hús, belül egyre nő egy érzés,
Egy harapás, egy soha meg nem szűnő vérzés!
Idegenné lett, amit én otthonomnak tudtam,
Idegenné tett, akit én testvéremnek hívtam,
Idegennek nincs itt hely, nincs kegyelem, nincs mentség,
Idegennek nem jár semmi, csak az Idegenség!
Csak egy út van! A Járatlan!
Csak egy út semmi más!
Ha rálépek, vissza se nézek,
Itt már nincs maradás!
Csak egy út van! A Járatlan!
Csak egy út megy tovább!
De nem félek, mert visz a Lélek,
a vad Dzsungelen át!
Jöjjön a sors, keze pörgesse a pengét!
Pörög a kés, node féljenek a gyengék!
Hegye merre áll, én arra megyek jó lesz,
Van erőm, hogy bízzak benne, minden lépés jót tesz!
Kaparom el, nyomait hogy én itt éltem!
Marad a jel, mit a kősziklába véstem!
Ne keresd a kölyköt, mert ha visszatér is egyszer,
A Maga ura lesz, és úgy hívják majd: Ember.
Csak egy út van! A Járatlan!
Csak egy út semmi más!
Ha rálépek, vissza se nézek,
Itt már nincs maradás!
Csak egy út van! A Járatlan!
Csak egy út megy tovább!
De nem félek, mert visz a Lélek,
a vad Dzsungelen át!
Kórus:
Az egy, az az egy, egy, ami nem kell,
Ide nem kell, de nem, többé már nem rejt,
Farkas szíved az embertől!
Menjél csak menj, menj!
Egy is sok az Emberből!
Menjél csak, menj hát!
Nem kell, hogy emberkedj,
Hogy a pengéd fend ránk, ha
Épp úgy hozza az Emberkedv!
El kell menned, nincs mit tenned,
A Dzsungel mindig is ott lesz benned
Mááááááár!!!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.