|
|
|
| Előadó: | A dzsungel könyve (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Geszti Péter |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Maugli:
Vonyít a Föld, körülöttem nyög a Dzsungel.
A Hegy, a Völgy, vele zúgja azt, hogy fuss el!
Szakad a hús, belül egyre nő egy érzés,
Egy harapás, egy soha meg nem szűnő vérzés!
Idegenné lett, amit én otthonomnak tudtam,
Idegenné tett, akit én testvéremnek hívtam,
Idegennek nincs itt hely, nincs kegyelem, nincs mentség,
Idegennek nem jár semmi, csak az Idegenség!
Csak egy út van! A Járatlan!
Csak egy út semmi más!
Ha rálépek, vissza se nézek,
Itt már nincs maradás!
Csak egy út van! A Járatlan!
Csak egy út megy tovább!
De nem félek, mert visz a Lélek,
a vad Dzsungelen át!
Jöjjön a sors, keze pörgesse a pengét!
Pörög a kés, node féljenek a gyengék!
Hegye merre áll, én arra megyek jó lesz,
Van erőm, hogy bízzak benne, minden lépés jót tesz!
Kaparom el, nyomait hogy én itt éltem!
Marad a jel, mit a kősziklába véstem!
Ne keresd a kölyköt, mert ha visszatér is egyszer,
A Maga ura lesz, és úgy hívják majd: Ember.
Csak egy út van! A Járatlan!
Csak egy út semmi más!
Ha rálépek, vissza se nézek,
Itt már nincs maradás!
Csak egy út van! A Járatlan!
Csak egy út megy tovább!
De nem félek, mert visz a Lélek,
a vad Dzsungelen át!
Kórus:
Az egy, az az egy, egy, ami nem kell,
Ide nem kell, de nem, többé már nem rejt,
Farkas szíved az embertől!
Menjél csak menj, menj!
Egy is sok az Emberből!
Menjél csak, menj hát!
Nem kell, hogy emberkedj,
Hogy a pengéd fend ránk, ha
Épp úgy hozza az Emberkedv!
El kell menned, nincs mit tenned,
A Dzsungel mindig is ott lesz benned
Mááááááár!!!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
