|
|
|
| Előadó: | Ördögölő Józsiás - Budapesti Operettszínház |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bakszén
Mégis azért megkérdezném miért is lettél te király?
Józsiás
Jól tudod te veszítettél, így döntött egy jó szabály
Bakszén
Nem úgy történt, nem az döntött csak Jázmina szava
De ezt a hibát korrigáljuk és mehettek haza haha
Józsiás
Tudtuk rég, hogy erre készülsz, erről tárgyal a tanács
Bakszén
Na és akkor mi lesz Józsi?
Félnem kéne nem vitás
Nevetnem kell Földnek fia nem bánt senki se
Józsiás
Országunkra támadsz ördög gyorsan el vele
Bakszén
Nekem többé nem parancsol az embernek fia
Apám király a pokolban ebben nincs hiba
Sok-sok vitéz ördög várja hívó jelszavunk
Legyen király így akartad
Mamuk az urunk! Mamuk az urunk! Mamuk az urunk!
Józsiás
Mit képzelsz te bugris bunkó
szarvad helye merre szúr
Bakszén
Vedd már észre veszítettél én vagyok már itt az úr
Téged viszont kivégezlek nem kellesz tovább
Vigyétek el a berekbe szép jó éjszakát
Meg kell ölni, legyilkolni indulás hamar
Ki lesz aki végre hajtja mennyi pénzt akar?
Józsiásnak szívét aztán hozzad én elém
Megnyugszom és király leszek szóljon a zeném!
A Concerto Budapest október 24-én a Müpában ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.
A hangversenyen Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven "Eroica" szimfóniája hangzik el Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével.
Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye a magyar hazafiság, a nemzeti öntudat és a szellemi tartás egyik legnemesebb megnyilvánulása.
Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősi küzdelem zenei megfogalmazása, amely a diadal és az áldozat közti feszültséget egyaránt megjeleníti.
A Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely a Szabadságharc szellemiségét nem gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg.
Akoncert második darabja, Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című kompozíciója a magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása.
A Gyermekdal-variációk többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármely megőrzött zongorafelvétele. Az 1914-ben született alkotásban derű, kifinomult mesterségbeli tudás és természetes virtuozitás fonódik egybe. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes szólaltatja meg, akinek előadása mindig a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket egyesíti.
Az est zárásaként Beethoven 3. (Esz-dúr) "Eroica" szimfóniája hangzik el
A zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legforradalmibb műve. A komponista eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, ám amikor Napóleon az önkényuralom jelképévé vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az Eroica így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként vált halhatatlanná.
A szimfónia négy tétele egy hős útját és küzdelmét idézi meg
Az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászinduló a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újraéledését, míg a záróvariációk a megdicsőülést fejezik ki.
Az Eroica az emberi kitartás, a teremtő szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése - mindazé, amiért 1956 hősei is kiálltak.
Kiemelt kép: Múzeum körút 27., 1956.
Fotó: Fortepan/Peter Isaac
