|
|
|
| Előadó: | ABM C'rew |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1,vsz
Ha a szerelem narkó , én rádszoktam
már visszajáró vendég vagy az álmomban
amikor először megláttalak már éreztem
hogy új okot kaptam arra hogy létezzem
Felezünk az adagon mikor a betevőket mérik
mikor elhangzik egy poén azon nevetünk egy hétig
mint egy mesében hol te agy az kit sárkány visz
akit a világ végéről mentenék sántán is
A lány vagy aki menevette engem minden reggel
mikor azt hiszed hogy magarázat kéne hidd el nem kell
ha megtelik a képekkel egy kártya jön egy új
aztán meg felfedezzük együtt mi is van az öven túl
a szürke hétköznapokon a hétvégéket várom
mikor idebújsz a karjaimba olyan mint egy álom
azt kérdezed szeretlek ? azt mondom hogy nagyon is
nem elég hogy az életem vagy , és a legjobb spanom is !
Refr.
Titokban álmodoztunk összebújva
Esküdtünk sok igaz szóra
hogy nem tudhatja más , csak Te meg Én
kézen fogva ketten a világ peremén
2.vsz
míg más a gondokon veszekszik addig mi egy tábla csokin
olyan nincs hogy milkára ne lenne meg egy árva forint
üzenem annak ki azt hiszi hogy engem kiszorít
véget nem érő romantikus regény csak a mi sztorink
élvezet felvenni a pólókat ? rég nagyon rám
azt kell mondjam tökösebb vagy egy két spanomnál !
ha bunyózunk se adom magam izomba
najó egyszer kiütöttél de tartsd titokba
nézd ez a múltunk , tudom itt régen jártunk
alapot nem adok rá hogy a végén rámunjál
ne haragudj amikor megjön a sok bájgúnár
én meg csak kedvesen mondom : Te tovább száguldjál!
A komolyság az tabu nálunk mint a ShowderKlubban
a barátaid is azt mondják : "Hm, ez jófej "-"Tudtam !!"
Ha együtt nevetünk idelent az angyalok nevetnek
Nézz bele a szemembe és mondjuk együtt szeretlek
Refr
Titokban álmodoztunk összebújva
Esküdtünk sok igaz szóra
hogy nem tudhatja más , csak Te meg Én
kézen fogva ketten a világ peremén
Epilógus:
Várom a napot , a sugara pajkos amilyen te
Velem a világban nélküled Evi kajak milenne ?
Ha terebélyes fa lennél én lennék leveled
A szürke napok boldogabbak ha kimondom nevedet!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
