



Nah, nah
MC leeroy
Emlékszem az első trekkre, annyira gyász volt
De így is megérte tesóm, az én szívem így lángolt
Most nézz rám tanulj, az ember folyton hibákat ejt
A szív mindig őszinte az eszed bármennyi titkot rejt
Ez így marad, én vállalom, már megbékéltem magammal
Bár sok volt az önkritika, de így lettem én tapasztalt
Hogy elmondhassam most neked, hogy merre kéne menned
Fejed hová kéne tenned,
Nem más seggére gondolok
Vagy te így gondolod? mert ez így nem járható
Hidd el nekem, a bánat jön de menni kell, ez átható
Hisz az utad szablya minden tetted, bár a harag vár
De kitartás a kulcs, mivel elérheted mit akartál
Ez már megszokott, idővel muszáj be állj a sorba
Nem hiszel nekem, nézd, jó irányba megy a csorda
Én már tudom, hogy nem szükséges bennem a vezér szellem
Mert a múltért kár, az út megvár, amit még meg kell tennem
Refr.:2x
Figyelj a holnapra, mindig mást hoz már
A lelkem összeroppan, szólok hozzá: bárcsak változnál
Már a tett a súly, mi temetett, de átkoz még
Tesó ez álomszép de bárcsak változnék
MC leeroy
Emlékszem az első csajra, annyira gáz volt
De szívem szerette, ezért hónapokig gyászolt
És bár nem sír a szám miatta, csak egy pofon a sok közül
A felületes klisé kísér: Válogathatsz sok közül
Sok sok éve már, hogy reppelek, úgy érzem szeretnek
De ne tituláljatok soha többnek, mint egy embernek
Én is ugyan az vagyok mint, te, tán a tükörképed
Hogy jobb lennék? Hogy több lennék?
Ugyan kérlek...
Én is ejtettem hibákat, mikben magadra ismertél
És bár nem ismersz engem, mégis magadat ismervén
Tudhatod, mit én tudok, átélted mit én átéltem
Az is érzed legbelül, hogy bizony én is mást kértem
Napra nap és évre év, a legjobb tanár még mindig a sors
Soha nem hátrálj meg, hisz tudod, kicsi a bors
S ha az élet kemény pofonokkal oktat ma
Csak lépj egyet előre, és FIGYELJ A HOLNAPRA
Refr.:2x
Figyelj a holnapra, mindig mást hoz már
A lelkem összeroppan, szólok hozzá: bárcsak változnál
Már a tett a súly, mi temetett, de átkoz még
Tesó ez álomszép de bárcsak változnék



2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter