|
|
|
| Előadó: | Havasi Duo |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Édesanyám, Gyulainé,
s engedjen megházasodni,
hogy vegyem el Kádár Katát,
Kádáréknak szép leányát!
Nem engedlek házasodni,
inkább katonának adlak.
Nem engedlek házasodni,
inkább katonának adlak.
S ha nem enged házasodni,
Vagyon nekem egy tarisznyám.
Süssön nekem egy pogácsát,
hogy én menjek katonának!
Elindula, menegete,
s amíg odaéregete,
megtalálá Molnár Bálint.
Isten áldja, öregapám!
Isten hozott, kicsi fiam!
Mi hír van a falujikba?
Mi falunkba jó hír sincsen,
mi falunkba rossz hír sincsen.
S az a hír van a faluba,
Kádár Katát elvesztették,
Kádár Katát elvesztették,
feneketlen tóba tették.
Neki adom rend gúnyámat,
vigyen ingem arra helyre,
hová Kádár Katát tették,
hová Kádár Katát tették!
S elindultak menegetni,
s menegettek, menegettek,
s amég odaéregettek,
s amég odaéregettek.
Élsz-e rózsám, vaj meghóttál,
vaj csak felőlem gondolkodsz?
Se nem élek, se nem halok,
Csak felőled gondolkozom.
S onnat kinőtt két liljomszál.
Addig nőttek, növögettek,
addig nőttek, növögettek,
s amég összeölelkeztek.
S azt meghallá Gyulainé.
Elindula, menegete,
elindula, menegete,
S amég odaéregete.
S a körmivel lecsípette,
s a talpával elsúrolta,
s a körmivel lecsípette,
s a talpával elsúrolta.
S az egyiknek csináltatott
fehér mármánt kőkoporsót,
s a másiknak csináltatott
kőből s cimint kőkoporsót.
S az egyiket temettette
az ótárnak elejibe,
a a másikat temettette
az ótárnak háta mellé.
S azon szóla édes fia:
Anyám, anyám, édesanyám,
nagyobb átkot nem kévánok,
csak mekkorát felgondolok.
Melyik asztalnál kend eszik,
s az az asztal összetörjék,
S melyik könyérből kend eszik,
a' kend előtt kővé váljék,
melyik késvel kend azt szeli,
az a kés es összetörjék,
mely kendőhez kend kendőjzék,
az es lángval borítkojzék.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
