|
|
|
| Előadó: | B. Boys |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Orbán Tamás Zoltán Erika Kátai Róbert |
|
Hauber Zsolt |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
ÉS HULLHAT A ZÁPOR,
LEHET TŐLEM BÁRHOL
A VILÁG LEGVÉGÉN,
CSAK OTT LEHESSEK ÉN.
ÉS HULLHAT A ZÁPOR,
ELÁZHAT A SÁTOR.
NEM NAGY ÜGY,
CSAK HAGYJATOK BÉKÉN!
Menekülni kéne. Itt a világvége!
Húzzuk el a síkot már egy félévre!
Úgy kiborít a muterom, és nem igazán akarom,
hogy meggyúrjon a faterom képére,
mivel tök más a nézetem.
Nekem szabadság kell a négyzeten!
Itt még a csajok és a babyk is az idegeim tépik.
Tehát szálljatok le rólam, hogyha kérhetem!
Nem vágyom már semmire, csak békére.
Lemegyünk a világ másik végére!
És maradjon itthon minden, ami téves.
Nekem elég lesz egy sátor is, édes!
ÉS HULLHAT A ZÁPOR…
Majd ott leülök a fűbe, és a hegytetőn ülve
kémlelem az eget, ahogy füstöt ereget.
Se haverok, se góré, sem a szombat esti buli
többé nem szorítja sarokba a szívemet,
mivel csak én, és senki más
nem értheti, mi is ez a lázadás.
Megint olyan lesz a mező, akár tavasszal a Biző,
csak egy világvégi buli lehet megoldás.
Nem kell csak egy sátor, meg egy hálózsák,
és a Világvége sem elég nagy távolság.
Kell egy bunker, igen, kell egy hely,
hogy új életre kelj!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
