|
|
|
| Előadó: | Szuli |
|---|---|
| Album: | Kandalló |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 3:31 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | rapp |
| Címkék: | Keressük! |
Hogy mit kéne még leírnom,
Mit kéne még mondanom,
Lehet hogy már semmit,
És csak a tollam koptatom de
Itt van még valami,
A fejemben, s a szívemben
Mit van még tenni,
Leírom hát rímekben:
A történet az egyszerű,
Bár nem túl vicces
Még is csak nevetek,
Hogy eljátsszuk az Istent.
Az erdők helyi plázák,
A mezők helyi parkolók,
Nincsenek már fák,
Mert elvitte egy markoló.
A tengerekben szemét,
Az ivóvízben méreg,
Az ember itt a Földön
Mint egy élősködő féreg.
Itt már nem csak a víz,
De a levegő is káros
Húsz év múlva lehet
Ettől leszek tüdőrákos.
A talajra betonból
Készülnek a házak
Mind-e közben kipusztul
Több ezernyi állat.
De az ember köszöni,
Marhára jólvan,
Ma még talán igen,
De mi lesz velünk holnap?
(Refrén:)
Az ember majd egyszer emberré válik,
Rádöbben arra hogy nem tehet meg bármit,
Megtiszteli a Földet, elültet pár magot,
És megbecsüli mind azt amit ajándékba kapott.(2x)
A Föld bizony jó anya,
Szolgál minket régóta,
Az ember mégsem tiszteli,
A hulladékot szétszórja.
A füstöt meg az égbe,
Okádják a gyárak,
Ez az ember nevű majom,
Csíntalan egy állat.
Hét milliárd szerzet,
Súlyos egománia
Állatokat gyilkol
Hogy legyen mit zabálnia.
Hogy nekünk lettek teremtve
Érdekes egy ötlet,
Én haver nem értem,
Hogy mivel érnénk többet.
Ha mindenki egyenlő,
Akkor mondjuk miért nem,
Miért csinálunk belőlük
Bundákat, meg prémet?
Miért nem izgat mindez,
Miért vonod meg a vállad?
Ha az ember tényleg ilyen,
Én inkább leszek állat.
Fegyvereket gyártunk,
Nézd meg mi lett belőlünk,
A pénzért még egymást is
Megüljük ha kell.
Mondjuk ki barátaim,
Hát ez jól elkúrtuk,
A természet a barátunk,
Mi még is hátba szúrtuk.
(Refrén:)
Az ember majd egyszer emberré válik,
Rádöbben arra hogy nem tehet meg bármit,
Megtiszteli a Földet, elültet pár magot,
És megbecsüli mind azt amit ajándékba kapott.(2x)
Több milliárd éve,
Megteremtett Isten,
Most idejött az ember
És tönkre tenne mindent.
Te adtál nekünk otthont,
Te adtál nekünk enni,
Te mindig csak adtál
És nem kértél semmit.
Úgy érzem lassan,
Elkezdhetek félni,
Ha elpusztítunk téged
Hol fogok majd élni?
Gyerünk hát Földanya,
Gyerünk rázd meg magad,
A koszból, a mocsokból
Ne maradjon semmi.
(Refrén:)
Az ember majd egyszer emberré válik,
Rádöbben arra hogy nem tehet meg bármit,
Megtiszteli a Földet, elültet pár magot,
És megbecsüli mind azt amit ajándékba kapott.(3x)
Van valami, amit biztosan tudhatunk: ha zenéről van szó, Solére nem köntörfalaz, nem alkuszik meg és 100%-ban beleteszi magát az alkotásba.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Ennek lenyomata a frissen megjelent, harmadik albuma, a III. is, az énekesnő eddigi talán legőszintébb anyaga, ami eklektikus hangzásvilágával izgalmasan és hitelesen mutatja be belső fejlődéstörténetét.
Solére, azaz Szigeti Zsófi új albuma egy nehéz életszakaszból inspirálódott, aminek feldolgozását sok aspektusból mutatják meg az új dalok – egyszerre sugároz sebezhetőséget, és az ebben rejlő hatalmas erőt is.
„Száz százalékban a szívemből írtam”
„Életem első lemeze volt ez, amitől féltem. Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül néhány hónap csend után megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha.”
Bár a III. egy színtiszta poplemez, most talán még erősebben érződik az a zenei sokszínűség, amit Solére nem csak, hogy magáénak tudhat, de önazonosan is jelenít meg a saját művészetében.
Felfedezhetünk erősebb elektronikus hatásokat, szerepet kapott a trap és a hip-hop, sőt, még a nyolcvanas évek hangulata is ránk köszön.
„Korábban kaptam olyan kritikát, hogy a lemezeim amolyan stílus showcase-ek. Azt gondolom, hogy 2025-ben az, ha valaki sok stílusban találja meg magát, nem feltétlenül jelent útkeresést, sokkal inkább sokszínűséget. Én büszkén vállalom, hogy sokszínű vagyok és erre bíztatok mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért” – mondta Zsófi.
A III. olyan lelki folyamatból táplálkozott és épült fel, amit csak biztonságos közegben élhet meg igazán az ember, nem csoda tehát, hogy Solére olyan producerekkel akart dolgozni a dalokon, akikkel olyan bizalmi, baráti viszonyban van, hogy megengedhesse magának a törékenységet, ami a legfontosabb szempont volt a lemezkészítés során. Ezt a közeget és a minőséget egyszerre tudta biztosítani Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu és a frissen a Grammy díj For Your Consideration listájára került Kovács Miklós.
A producerek mellett három közreműködő előadót is hallhatunk az albumon
Ótvar Pestist, Lil Frakkot és Brenkát is tudatosan választotta dalaihoz Zsófi.
„Fontos nekem, hogy olyan emberekkel kollaboráljak, akiket hallgatok is, és inspiráló számomra a művészetük. Azért nincs túl sok feat ezen a lemezen, mert szerettem volna mindegyiket úgy írni, hogy abban a közreműködő előadók személyisége is érvényesülni tudjon valamilyen formában, ehhez pedig több időre volt szükségem. Nagyon büszke vagyok mind a három kollab-dalra.”
Az Ótvar Pestissel közös dal videója itt.
Talán az egy kedves véletlen, hogy épp három együttműködő került a harmadik albumra, a III-as cím viszont sokkal többet jelent egy egyszerű sorszámnál.
„Az elmúlt három év folyamatait dolgozom fel benne, életem talán legmeghatározóbb időszakát. Rengeteg veszteség árán nyertem el azt az embert, aki ma vagyok, és akire büszke vagyok. Az elmúlt három év bizonyította be nekem azt, hogy képes vagyok felállni, bármi történjen is, és képes vagyok az önszeretetre akkor is, ha ezért meg kell tapasztalnom az önutálat legmélyebb bugyrait. Ez a lemez bizonyítja számomra, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is tudok a erős lenni, és ez óriási biztonságérzetet nyújt” – mesélt a mögöttes tartalomról Solére.
„Nagyon ritkán vagyok magamra büszke. Most az vagyok. Kiírtam magamból mindent, amit akartam, és valami olyan béke hatalmasodott el rajtam, amit korábban még nem éreztem.
Száz százalékban a szívemből írtam, mindenfajta megfelelési törekvéstől mentesen. Boldog vagyok, mert új mélységeket és magasságokat jártam be, gazdagabb és stabilabb lettem lelkileg, és meg tudom veregetni a saját vállamat. Ez egy olyan szorongó személyiségnek, mint én, óriási áttörés.”
November 7-én együtt szállhatunk a magasba és merülhetünk alá a mélységekben Solére-rel a Szlimmyvel közös dupla lemezbemutató koncertjükön, az Akvárium Klubban.
Fotók: Solére/Sivák Zsófia
