Előadó: | Hobo Blues Band |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Alig múltam tíz, apám elment messze.
Majd felnő valahogy - anyám bízott benne.
Mindenkitől féltem. Megvénültem hamar.
Ha lehetett, ittam - ahogy minden magyar.
Feleségem csúnya. Feladta életét.
Gyereket szült, hármat. Összetörte testét.
Keserű a szava. Szeme szürke, fakó.
Nem alszunk már együtt. Az egész mire jó?
Uram, csak félve nézek sötét egedre!
Uram, hozz szerencsét a részegekre!
Korán cserben hagytak. Élek hitetlenül.
Tudom, ki van alul és sosem leszek felül.
Senkit meg nem bántok, de senkit meg nem védek.
Józanul nem bírom. Ezért vagyok részeg.
A gyerekek lusták. A tévé előtt ülnek.
Ha kapnak valamit, nem nagyon örülnek.
Játszani kell velük, mesélni. De miről?
Amit ma túléltem, az majd holnap megöl.
Szombaton délelőtt Azahriah kitett pár képet az Instagram-oldalára.
Az első képen egy QR-kód látható, amely az ezen az oldalon található számlálóra mutat, ami hétfő délelőtt 11-kor jár majd le. A második képen ugyanez a QR-kódos grafika látható egy Károly körút – Király utca sarki reklámhálón. A poszthoz annyit írt: „kámbek”.
A zenész tavaly novemberben köszönt el ideiglenesen, akkor azt írta: „Itt az ideje megpihenni, sok dolgot helyretenni, gondolkozni, változtatni, de legfőképpen tanulni tovább és fejlődni”, és belengette a visszatérést is:
„Nem tudom, mikor találkozunk legközelebb de biztosan érzem hogy az a jelenés nagyobb lesz mint bármi eddig”.
Forrás: telex.hu
Fotó: Azahriah