|
|
|
| Előadó: | Kovács Nóri |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Örvendjetek angyalok,
Krisztusunk feltámadott,
Dicsőítsük az Atyát,
ki elküldte szent fiát.
Szűnjetek meg bánatok,
Krisztusunk feltámadott.
Szentháromság nevében,
vígadjunk békességben!
-----
Ma van húsvét napja, másodéjszakája, jól tudjátok.
Kinek első napján Jézus feltámadván dicsőségben.
Lám a madarak is, énekelnek ők is, vigadoznak,
palánták újúlnak, termő fák virulnak, virágoznak.
Mária, Borbála, Rebeka, Zsuzsánna, kegyes szűzek,
keljetek fel ágyból, cifra nyoszolyából nemsokára!
Hímes tojás légyen tizenkét pár készen mi számunkra!
Ha pedig nem lészen, vizes vödör készen számotokra.
Ha pedig nem lészen, vizes vödör készen számotokra.
-----
Rigmust mondok, mint a többi,
ne irigyelje azt senki!
Húsvét napja van minálunk,
föltámadt a mi királyunk,
alleluja.
Húsvét napja van minálunk,
föltámadt a mi királyunk,
alleluja.
A boldogságnak az árja,
szívünk, lelkünk által járja.
Minden házba azért járok,
mindenkinek jót kívánok,
alleluja.
Minden házba azért járok,
mindenkinek jót kívánok,
alleluja.
El nem múló boldogságot,
víg kedvet és barátságot.
Jó egészség, nagy szerencse,
el lesz a sok bú feledve,
alleluja.
Jó egészség, nagy szerencse,
el lesz a sok bú feledve,
alleluja.
-----
Hallgassatok egy nagy csodát,
mondok én is egy rigmuskát.
Föltámadásnak szép napja
örömet hozzon házatokra!
Adjon Isten egészséget,
jó szerencsét, békességet,
sok pénzecskét, örömet is,
egy tojáskát megér ez is!
Ti is festettetek, ugye, még az este?
Hiába tagadjátok, mert apám megleste.
Igaz, azt is mondta, hogy erről ne szóljak,
mert ha idejövök nekem úgyis adnak,
ha nem adnak, jó lesz úgy is,
megmaradok anélkül is.
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
