|
|
|
| Előadó: | Hobo Blues Band |
|---|---|
| Album: | Tábortűz mellett |
| Megjelenés: | 1990 |
| Hossz: | 5:42 |
| Szövegírók: |
Földes László (Hobo) Földes László |
|
Póka Egon Tátrai Tibor Tóth János Rudolf |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Blues-rock, zenés monológ |
| Címkék: | Keressük! |
Most, hogy végre újra együtt lehetünk és szemünk örömtől fényes,
megvallhatom nektek mélységes szeretetemet, eltékozolt életem ritka ajándékát.
Gyerekfejjel vak hitet akartak belém verni, ezért elszöktem és sokáig
csak az ösztönök iránytűjére bízhattam életem hajóját, melynek a tagadás volt a kormányosa.
Micsoda viharok és szélcsendek dobáltak és fojtogattak bennünket!
Vitorlánk jégtől virágzott, matrózaink egymásnak rontottak.
Befagyott kikötőkben züllöttünk és a tehetetlenség pestise tizedelte legénységünket.
Volt, hogy olajat öntöttek előttünk a vizre és meggyújtották, hogy ne futhassunk ki a nyilt tengerekre.
De Te mindig a kellő pillanatban jelentél meg közöttünk, hogy megvigasztalj.
Az árbóc körül bújócskázó gyermekek nevetése.
Egy gyönyörű alma, amit kabátujjunkkal fényesítettünk ki.
Szépséges éjszakák a fedélzeten, a csillagsátor alatt.
Ezüsthalak szárnyalása a habok felett.
Aranyló ital kristálypohárban, barátom kezében.
Megsárgult lapok metszetei egy kapcsos könyvben.
Öreg anyókák meleg könnyei és áldása konok fejünkön.
Végigjártuk a Bűn országait, vergődtünk a Hiábavalóság tengerén
és végül megtértünk a Hagyományok szigetére, hogy megtisztuljunk.
Nagyapáink sírjai feldúlva, a herék eldobált sörösüvegei a templomkertben,
s az elmebeteg gnómok ostoba és gyilkos szólamai csak nehezen kopnak le a falakról.
A nincstelenek kezében könyv és gyertya, némán állnak az úton.
De gyógyitó eső mossa arcunkat, szellő simogatja az ekét húzó lovacska hátát,
a kutya vidáman hajszolja a varjakat és a fekete madarak ijedten kárognak a szokatlan zajban.
Az öregember megtörli homlokát, jót húz a flaskából és elveti magját Földanyácskánk méhében.
Minden kezdődik előlről.
Itt és így tért vissza hitünk és erőnk. Tudjuk, mindennek így kellett történnie. Hűségünk nem volt felesleges. Asszonyaink otthon melegen tartották a tűzhelyet, szívük féltéssel és gyengédséggel teli, így vártak ránk.
A Remények Hajója hazatért és nem fut ki többé soha.
Tépett vitorlám bevontam,
Ülünk a tűznél, az Idő mosolyog,
Töltök egy pohár bort mindenkinek.
Újjászülettünk,
boldog születésnapot!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
