|
|
|
| Előadó: | Hobo Blues Band |
|---|---|
| Album: | Tábortűz mellett |
| Megjelenés: | 1990 |
| Hossz: | 5:35 |
| Szövegírók: |
Solti János Földes László (Hobo) Földes László |
|
Póka Egon Tátrai Tibor Tóth János Rudolf |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Blues-rock |
| Címkék: | Keressük! |
Koporsót visznek, magyarok, bírják,
Ki lehet benne? Sajnos, nem tudják.
Könnyezni kéne, de én nem sírok,
Lábamnál nyögnek a jeltelen sírok.
Tavaly temették, kiásták újra,
Ártatlan volt, hát ezt is kibírja,
Temet az elnök, temet a titkár,
Senki sem tudja, rá milyen sír vár?
Táncol a Matyi, az Ernő, a Jankó,
Örökzöld sláger a Temető tangó!
A múltkor a tévében egy pasit kiszedtek egy tankból,
de az még röhögött nekik akkor is, amikor biróság elé állították.
Valami gyűlésbe akart menni, erre megmérték a vérnyomását,
amitől még jobban röhögött.
Csiklandós tömeggyilkost még nem láttam.
Cukorspárgával össszekötözték a kezét és a kémikus feleségével együtt
szitává lőtték. De egyiknek sem folyt ki a vére, még az ismétlésben sem.
Mikor a saját sírodat ásod,
Ne bőgj, ne hallja senki sírásod.
Pár évig lenn vagy, más is kibírta,
Vigyél magaddal könyvet a sírba!
Nézd, itt vannak, állnak fölötted,
A tévé, az újság, a pártok, a hölgyek,
Prédikál az író, rázza a farát,
Felzokog a tömeg, mind csupa barát!
Táncol a Matyi, az Ernő, a Jankó,
Örökzöld sláger a Temető tangó!
Pistike aranyos gyerek volt. Rosszul hegedült, de szerette a meséket.
Mégis megbukott az érettségin. Ekkor döntötte el, hogy híres ember lesz
és baltával megölte Piroska nénit, a Szülői Munkaközösség elnökét.
A temetőben fogták el, zsákot, ollót, tűt és cérnát találtak nála.
"Miért olyan nagy a fogad, nagymama?" - kérdezte később a bírónőt.
Szűk itt a tér ennyi nagy hősnek,
Hol voltak eddig? Nem ismerősek.
Hullába rúgni mind nagyon bátor,
Szívük örül, csak a ruhájuk gyászol.
Unod a banánt, a körmeid nőnek,
Hiányát érzed a bornak, a nőnek,
Eltolnád magadról a sírkövet,
De fölötted egy fiú egy lányt szeret.
emlékezetem olyan mint egy fekete-fehér tévé
ami mindig ugyanazt a szovjet filmet játssza
talán az áfonya a vagány
vagy az áruló balegyenes
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
