Előadó: | Makaronin |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Underground rap, hip-hop |
Címkék: | Keressük! |
eSGé:
verz 1.
Hidd el a felét csak,amit ti láttok
amit meg hallasz te hülye,minden nap én attól várok
a spanom csöngetett,ó hátha hozott valamit
okosság okosíts vagy újítsunk már valamit
ez megy ti nálatok ez MRN a szája mos
ez Hungary le ugrani tanítja meg ki átlagos
nincs pénz a családnak,a gyereknek nincs családja
vagy,családos kis gyereknek az utca lesz a tanácsa
van még pár siralom,én le szarom a sztoridat
én csak a csajod siratom mikor mondta,hogy szoszi van!
eső le mosta ma,minden sebem mit ostora
ütött a húsomon ez van az élet mostoha
panelok emelet,tél jön a nyár után
mondjad a szám után,hogy azt mond majd a szám után
(tegyük ezt újra be),meg kik ezek? ez mi vagyunk!
egy éve nyomjuk viszont a jövő meg mi vagyunk
Refrén:
2x
Nem stimmel valami,reggel is éreztem
álom a világ,mér a valóságba érkeztem
el kapta két kezem, a felé ráncigálj
,hogy a szerencse csak én nekem ejtsen táncikát
verz 2.
Nem stimmel valami,reggel is éreztem
én lettem éretten az éretlen te életlen
ez a dal útra kél !!!
nincs annak jövő aki mindig csak a múltban él
érzem,hogy fúj a szél !!!
érezd a felszínen,hogy meg bújik a tartalom
míg elhiszem,hogy jó vagyok minden rosszat el altatom
magammal meg vagyok,úgyis ha fényem nem ragyog
gondolom gondol át,ezért holnapra meg hagyom
egy pár sorom ki satíroz, eSGé egy szak író
csak a gát akadály,hallgasd ahogy én szakítok
két kezem értelem nem áll le én is kérhetem
létezik végtelen, nem kell az érzelem
vigaszt én nem hozok,mert nem is célom
túl lövöm,a lasztit én a célon,mert ha dühös vagyok így lövöm(így)
a beaten így növök,hogy minden sorom egyre jobb
én úgy jövök mint szemét és téged a szemét hegyre dob
Refrén:
2x
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana