


| Előadó: | Patikadomb |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kátai Tamás Dobos Gábor (Patikadomb) Ujvári Gyula Csósza Dávid |
|
Dobos Gábor Somogyvári Dániel Ujvári Gyula |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív elektronikus |
| Címkék: | Keressük! |

Ütött az óra
A környék csöndes, a szívem rég nem
Hallgat a szóra.
Kihalt az utca, a tér ma csak én vagyok
Átutazóba'
Nem jár már semmi csak én egyedül nézek fel
A Holdra
Ő visszanéz rám és integet
Elmosta az éjszaka már rég a tekinteted.
A város minden sarkán várok rád.
A város minden sarkán várok rád.
A város minden sarkán várok.
Mindenhonnan látom a várost,
Mindenhonnan jönnek a fények.
Minden kínos, minden fáradt,
Kéred a részed. Vidd az enyémet.
Súgd meg a választ meglep a titkom
Meglep a titkom súgd meg a választ.
Mindenhonnan érzem a várost,
Hajnali három nincs mi lefáraszt.
Ringat a város,
Ringat az utca a tér,
De ma itt már
Senki sem álmos
A pára, a dér,
Csak egy
Bújócskát játszó
Páros.
Esőben úszik az este,
A cipőm is ettől sáros.
A város minden sarkán várok rád.
A város minden sarkán várok rád.
A város minden sarkán várok.
Mindenhonnan látom a várost,
Mindenhonnan jönnek a fények.
Minden kínos, minden fáradt,
Kéred a részed. Vidd az enyémet.
Súgd meg a választ meglep a titkom
Meglep a titkom súgd meg a választ.
Mindenhonnan érzem a várost,
Hajnali három nincs mi lefáraszt.
Mindenhonnan látom a várost,
Mindenhonnan jönnek a fények.
Minden kínos, minden fáradt,
Kéred a részed. Vidd az enyémet.
Súgd meg a választ meglep a titkom
Meglep a titkom súgd meg a választ.
Mindenhonnan érzem a várost,
Hajnali három nincs mi lefáraszt.
Mindenhonnan látom a várost,
Mindenhonnan jönnek a fények.
Minden kínos, minden fáradt,
Bogarak festik az álomképet.
Súgd meg a választ meglep a titkom
Meglep a titkom súgd meg a választ.
A vállam mellé gyűröm a párnám,
Most csak az ágyam nyújtja a támaszt.
A város minden sarkán várok rád
A város minden sarkán várok rád
A város minden sarkán várok rád
A város minden sarkán várok rád



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala