|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | Bor Mámor Stb. |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
|
Szabó Leslie |
|
| Kiadó: | Dalnok Produkció |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Több száz gondolatban már ott annyi baj van,
Mondd én hogy segíthetnék?
Haladnak szembe széllel, hazudnak szent beszéddel,
Mondd én hogy segíthetnék?
De a szívem rendbe van, hát élek boldogan,
Nem fáj semmi sem, vagy legalábbis úgy hiszem,
Csak a világban annyi baj van, hogy bennem sokszor
fájva dobban, egy kis vérpumpa gép.
Hány hibánkból betegség lett (?),
A nap is öl már, nem csak éget,
Mondd én hogy segíthetnék?
A föld is néha félő, hogy már nem lesz sokáig élő,
Mondd én hogy segíthetnék?
De a szívem rendbe van, hát élek boldogan,
És nem fáj semmi sem, vagy legalábbis úgy hiszem,
Csak a világban annyi baj van, hogy bennem sokszor
fájva dobban, egy kis vérpumpa gép.
De a szívem rendbe van, hát élek boldogan,
És nem fáj semmi sem, vagy legalábbis úgy hiszem,
Csak a világban annyi baj van, hogy bennem sokszor
fájva dobban, egy kis vérpumpa gép.
Hol megannyi ember élet, köddé vált, semmivé lett,
Mondd én hogy segíthetnék?
Hol, hallom gyermekek sírnak vagy gyermekkora van egy sírnak,
Mondd én hogy segíthetnék?
Én hogy segíthetnék (óóh), én hogy segíthetnék (óóh),
Én hogy segíthetnék?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
