|
|
|
| Előadó: | Nincs Apelláta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
A hold,a fénye,az éjjel,a tenger,
Köncseppem kincsem,csókom csendem,
Lelkem vigasza,szivem gitár húrja,
Fényli angyal,szivárvány múzsa,
Biborban úszó ajkak,szikrázó szemek,
Egy élet kevés ahoz hogy elfeledjelek,
Az illata...igen az illata,
Elljön értem akár éjjel a pirkadat,
Mit is mondhatnék bennem ezer emlék,
Kezem még szorit de el kell h mennyjél,
Tegnap még testem gyönyörben fürdetted,
Mára csak harag,gyülölet hürt helyett,
Felemészt a bánat,üresen hagytad,
A lelkem elvittél mindent magaddal,
Rólad szól hiszen...kiről is szóllna,
Ma még gyülüllek de vissza várlak holnap,
Parányi lélegzet szürke lett a világ,
Miért nem érted hogy érted élek?
Szivemből kinyúló hervadt betonvirág,
Feléledne ha mosolyogni láthatna téged.
Ref:Fáj még minden szó,
Fáj még minden csók,
Fáj még az hogy elmentél...örökre itt hagytál
Fáj még minden szó,
Fáj még minden csók,
Fáj...de vissza várlak én.
Temérdek gondolat,fodrozódik lelkemben,
Ellenben én mindig,a szebbik felem tettem le,
De becsaptál,elhagytál,hol van mi szép volt,
A szivemen nincs más csak frissen hagyott vér folt,
Rég volt?De hogy párr napja történt,
Hogy 1 perc alatt sok száz apró darabra törtél,
Ha tehetném minden csillag karjaidba landollna,
Én vagyok ki mai szivem húrjaira hangollna,
A szemed barna,úgy mint a föld-é,
Enyém kék tenger szived partjait áztatta,
Nem vagy látomás,nem vállhatsz köddé,
Nem vagyok srác ki csak a száját jártatta,
A szivem szobájában csak rodhadó tapéta,
Felérnék a lelkedig újra de elfogyott a létra,
De amig a könncsepp megterem a szememben,
Nem merengek hogy annó a szived kapuján bementem,
Én meg te...te meg én örökké,
Boldoggá tettelek volna,te pedig ökörré,
De rájöttem és a felismerés felképett,
Ez neked szól feltéve ha átérzed a felvételt,
Ref:Fáj még minden szó,
Fáj még minden csók,
Fáj még az hogy elmentél...örökre itt hagytál
Fáj még minden szó,
Fáj még minden csók,
Fáj...de vissza várlak én.
Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies
