|
|
|
|
|
| Előadó: | Nincs Apelláta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
A hold,a fénye,az éjjel,a tenger,
Köncseppem kincsem,csókom csendem,
Lelkem vigasza,szivem gitár húrja,
Fényli angyal,szivárvány múzsa,
Biborban úszó ajkak,szikrázó szemek,
Egy élet kevés ahoz hogy elfeledjelek,
Az illata...igen az illata,
Elljön értem akár éjjel a pirkadat,
Mit is mondhatnék bennem ezer emlék,
Kezem még szorit de el kell h mennyjél,
Tegnap még testem gyönyörben fürdetted,
Mára csak harag,gyülölet hürt helyett,
Felemészt a bánat,üresen hagytad,
A lelkem elvittél mindent magaddal,
Rólad szól hiszen...kiről is szóllna,
Ma még gyülüllek de vissza várlak holnap,
Parányi lélegzet szürke lett a világ,
Miért nem érted hogy érted élek?
Szivemből kinyúló hervadt betonvirág,
Feléledne ha mosolyogni láthatna téged.
Ref:Fáj még minden szó,
Fáj még minden csók,
Fáj még az hogy elmentél...örökre itt hagytál
Fáj még minden szó,
Fáj még minden csók,
Fáj...de vissza várlak én.
Temérdek gondolat,fodrozódik lelkemben,
Ellenben én mindig,a szebbik felem tettem le,
De becsaptál,elhagytál,hol van mi szép volt,
A szivemen nincs más csak frissen hagyott vér folt,
Rég volt?De hogy párr napja történt,
Hogy 1 perc alatt sok száz apró darabra törtél,
Ha tehetném minden csillag karjaidba landollna,
Én vagyok ki mai szivem húrjaira hangollna,
A szemed barna,úgy mint a föld-é,
Enyém kék tenger szived partjait áztatta,
Nem vagy látomás,nem vállhatsz köddé,
Nem vagyok srác ki csak a száját jártatta,
A szivem szobájában csak rodhadó tapéta,
Felérnék a lelkedig újra de elfogyott a létra,
De amig a könncsepp megterem a szememben,
Nem merengek hogy annó a szived kapuján bementem,
Én meg te...te meg én örökké,
Boldoggá tettelek volna,te pedig ökörré,
De rájöttem és a felismerés felképett,
Ez neked szól feltéve ha átérzed a felvételt,
Ref:Fáj még minden szó,
Fáj még minden csók,
Fáj még az hogy elmentél...örökre itt hagytál
Fáj még minden szó,
Fáj még minden csók,
Fáj...de vissza várlak én.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
