


| Előadó: | Kreck |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mészáros József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Mit akarnék, amikor amim van pont elég
Írhatok bármit, de isten a tollbetét
A holtponton már elvész a félelem
hiába könnyezik a világ, máshogy látod éberen
A levegőt készülnek előlünk elszívni
és nem leszek kevesebb ha nem fogod elhinni
Szívet a szobákba, szeretetet az ételbe
ez pont azért szól, hogy maradjunk életben
Itt csoda minden és érzem, hogy épül
egy akkora béke, hogy otthonra lelek végül
Egy olyan hétköznap, ami túlnő a spektrumon
A boldogság, mi nem ér véget a tejúton
Nekem esély nem kell, hisz tudom, hogy az én vagyok
Hisz nézd egy ócska panelben is mekkora fény ragyog
A holnap holnap is csak holnap fog maradni
A szavak meg szavak, de nem ezt kell hallani...
Az álmaim repültek, de én maradtam
A tudat felettem, a szavak alattam
Közel a szívhez minden nap érzem már,
hogy világ csak fényre vár
Tükör mindenki szemében
Én nem csak keveset látok az egészben
Úgyis megszépül, hogyha engeded
Ez benned van! Ez élet! Ez szeretet!
Van számtalan csillag ami kísér az utadon
Úgy ahogy a szív tükröződik a tudaton
Az érem két fele egymással szembe fordul
Minden napod kín, de most valami megmozdul
Valami renget, valami érted él
Valaki szeret, amit nem lehet a pénzedért
Új élet készül itt állunk a kapuban
és a kukába dobhatom végre, amit tanultam
Bármerre jártam, mindig figyeltem mi történik
hogy miért jutunk el a szerelemtől a kötélig
De mennyi gyermek, hozta már ide hozzánk
azt a fényt, ami nem statikus csak spontán
A szellemi termékek boltja kirabolva
Ez a lélekbe megy, nem porosodni a polcra
Hogy lássam a szemed, hogy ne takarja a maszkod
bár önmaga ellen vív mindenki a harcot
Tudom beérik a szenvedők kudarca
hisz egy az idő, egy a tér egymásra vagyunk utalva
Na szeresd meg magad, nem kell az önutálat
Itt a kezemben a szíved és csak viszem utánad
Az álmaim repültek, de én maradtam
A tudat felettem, a szavak alattam
Közel a szívhez minden nap érzem már,
hogy világ csak fényre vár
Tükör mindenki szemében
Én nem csak keveset látok az egészben
Úgyis megszépül, hogyha engeded
Ez benned van! Ez élet! Ez szeretet!
Az én igazam a csend, ez Zen a zenében
Ez ölelés meg csattanás a tenyérben
Bármit építünk eltűnik, de így a jó
Az ego tolvaj a házban, de leszek riasztó
Nem tanulni jöttél, hanem felejteni
Nem magadhoz láncolni csak elengedni
A megértés nem hiányzik, én megvagyok egyedül
de szeretni szeretnélek valahol legbelül...
Az álmaim repültek, de én maradtam
A tudat felettem, a szavak alattam
Közel a szívhez minden nap érzem már,
hogy világ csak fényre vár
Tükör mindenki szemében
Én nem csak keveset látok az egészben
Úgyis megszépül, hogyha engeded
Ez benned van! Ez élet! Ez szeretet!
Az álmaim repültek, de én maradtam
A tudat felettem, a szavak alattam
Közel a szívhez minden nap érzem már,
hogy világ csak fényre vár
Tükör mindenki szemében
Én nem csak keveset látok az egészben
Úgyis megszépül, hogyha engeded
Ez benned van! Ez élet! Ez szeretet!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.