|
|
|
| Előadó: | Delta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Péter Zelkó Tivadar |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse:
Szórja a nap a sugarakat, feszül a lány a blúza alatt.
A trikón egy sztár arca figyel, díjnyertes sztár add át helyed.
Talán e lány majd többet ér ő majd kárpótol mindenért.
Most már nem rajtad jár az eszem,
neked drágám csak ezt üzenem…
Refrén:
Százezer nő ennyi legalább kellene,
Százezer nő a szívem betellene.
Százezer dollár mi ehhez kellene,
Százezer dollár nem lennék ellene.
Rapp:
Egy nő, két nő, szombat hétfő, forog, jár az agyam a naptól szétfő.
Tik-tak, tiki-taki, csak a szemem az az ami
követi a divatot és tingli-tangli alakot.
Csuda jó kemény dió a mogyoró ó-ó,
Stereon szól a soul, de a kini mono,
s lehull a hullajó kimonó nono, ó ez a nő, nem Yoko Ono.
Refrén:
Százezer nő annyi legalább kellene,
Százezer nő a szívem be tellene.
Százezer dollár mi ehhez kellene,
Százezer dollár nem lennék ellene.
Ramp:
Én már többet, nem sírok neked,
Úgy is régen szenvedek veled.
Kértelek százszor, hogy legyél kicsit más.
Ha nem hát jön majd más.
Refrén:
Százezer nő annyi legalább kellene,
Százezer nő a szívem be tellene.
Százezer dollár mi ehhez kellene,
Százezer dollár nem lennék ellene.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
