|
|
|
Fut a szél szaporán, közeleg a szerelem.
Bolond napok tavaszán a könnyeimet feledem, talán.
Valahol a csoda vár igazán, érzem, ahogy követel,
Az Úr hatalmas színpadán, csak türelem kell.
Derül az ég, ez az a tavaszi kék, ez az a gyönyörűség.
Érzem, látom, ölel a fény, ahogyan szeretem én,
De vajon csal a remény, jöjj Megváltó!
Napra Hold a vén Tiszán, egy tükörben két zsivány,
A partra visszatér a szerelem, és dörömböl a szíveken, mert új csókot kíván.
Szőke széllel szőtt világ, szép remények, gyöngyvirág.
A várost ellepi a szerelem, az utakon, a tereken egy boldog dal kiállt.
Újra fényesek a percek, élednek a percek, és nyújtóznak a fák,
Újra fényesek a percek, május herceg eljött, tátsd a szád!
Napra Hold a vén Tiszán, egy tükörben két zsivány,
A partra visszatér a szerelem, és dörömböl a szíveken, mert új csókot kíván.
Derül az ég, ez az a tavaszi kék, ez az a gyönyörűség.
Érzem, látom, ölel a fény, ahogyan szeretem én,
De vajon csal a remény, jöjj Megváltó!
Napra Hold a vén Tiszán, egy tükörben két zsivány,
A partra visszatér a szerelem, és dörömböl a szíveken, mert új csókot kíván.
Szőke széllel szőtt világ, szép remények, gyöngyvirág.
A várost ellepi a szerelem, az utakon, a tereken egy boldog dal kiállt.
Újra élednek a tervek, ébrednek a kertek, és nyújtóznak a fák.
Újra fényesek a percek, május herceg eljött, tátsd a szád!
Napra Hold a vén Tiszán, egy tükörben két zsivány,
A partra visszatér a szerelem, és dörömböl a szíveken, mert új csókot kíván.
Szőke széllel szőtt világ, szép remények, gyöngyvirág.
A várost ellepi a szerelem, az utakon, a tereken egy boldog dal kiállt.
Újra élednek a tervek, ébrednek a kertek, és nyújtóznak a fák.
Újra fényesek a percek, május herceg eljött, tátsd a szád!
Napra Hold a vén Tiszán, egy tükörben két zsivány,
A partra visszatér a szerelem, és dörömböl a szíveken, mert új csókot kíván.
Visszatér a szerelem, mert új csókot kíván.
