|
|
|
| Előadó: | MRW |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varjú Viktor Sándor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Rhino : (Refrén)
Tudom mi az amit kéne tennem,
A múltat el kell engednem.
Nem kell már a rossz út,
Hiába érzem a bosszút!
Tudom mi az amit kéne tennem,
A múltat el kell engednem.
Nem kell már a rossz út,
Hiába érzem a bosszút!
MRW:
Minden egyes nap magadban keresed a hibát,
Mert azt érzed, hogy nem ad neked újat ez a világ.
Én is voltam így haver, de túlestem már ezen,
Nem tagadom, nem volt könnyű, egyenesen nehezen,
Vágtam neki az újnak, de tudtam van új nap.
A jelenben éltem tudod magam mögött hagyva a múltat.
Azon flashelni ami volt, nem mindig ’baro’
Itt az ideje felébredni, mi van veled 'hahó’
Legyenek előtted célok, legyenek előtted tervek,
Tudom, a legtöbb ember, meg pont ettől retteg,
Hogy mi lesz ha nem jön majd semmi sem össze,
Döntsd el mi a fontos, maradsz vagy jössz-e?
Vannak előtted dolgok amit meg akarsz váltani,
Akkor ne hagyd magadat az élettel szemben elrántani,
És hidd el nekem, hogy boldog leszel, Ha ezt valóra váltod,
Mert minden akkor a legédesebb ha valóra válnak az álmok.
Rhino : (Refrén)
Tudom mi az amit kéne tennem,
A múltat el kell engednem.
Nem kell már a rossz út,
Hiába érzem a bosszút!
Tudom mi az amit kéne tennem,
A múltat el kell engednem.
Nem kell már a rossz út,
Hiába érzem a bosszút!
Rhino:
Kerget az élet, de nem lehetsz gyáva,
Nem csak te vagy az , akinek romba dőlt az álma.
Bontakozz ki mint az angyalnak a szárnya,
Tegnapot is bírtad, nem halsz bele a mába,
Szívedben a lakat, ne legyen többé zárva,
így lesz egyre közelebb az életnek a fája.
Mindenki eléri még ha vért is izzad,
a sorsodat ne egy idegenre bízzad.
Voltam gyenge aki fel akarja adni,
De volt még erőm a sorsomat újra rendbe rakni.
Ránéztem apámra,láttam, hogy szenved.
Ránéztem anyámra, láttam hogy reszket.
Kitisztultam mint vihar után az égbolt.
Életemben lezárt törést hozó fény volt.
Te is valakiknek fontos vagy,
És akkor örülnek ők hogyha te is boldog vagy.
Rhino : (Refrén)
Tudom mi az amit kéne tennem,
A múltat el kell engednem.
Nem kell már a rossz út,
Hiába érzem a bosszút!
Tudom mi az amit kéne tennem,
A múltat el kell engednem.
Nem kell már a rossz út,
Hiába érzem a bosszút!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
