|
|
|
| Előadó: | T-Kyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Azt mondtad lehetnék más de én már nem akarok,
Akkora falat húzok, hogy a napot betakarom
Nem sok akartam lenni hanem ami elég neked
De felégetek mindent és az emlék elég Veled
Ha két életem lenne akkor ez a szarabb volna
Csak a királyok maradnak itt úgyhogy szaladj szolga
Neked szív kellett de nálam csak a szavak voltak
Ilyennek születtem tettem amit parancsoltak
Már nem félek tudom elmúlik az egész élet
Ami ma még öröm holnaptól az emészt téged
Mikor elmentél egy fehér villám belém vágott
Csukott ajtó vagy de az én elmém beléd látott
Írni könnyű sírni könnyű akkor mi nehéz?
Hogy egyedül egy ekkora világban mire mész?
Hiányzik minden ami soha nem volt nálam
És úgy szakadt rám az élet, hogy beleszakadt a vállam
Te mit látsz tesó mikor a tükörbe nézel ?
Mikor elpattan az üveg úgy szét vág akár a lézer
Ez a világ haldoklik hiába lüktet rajt az élet
Mert az összes ember szívébe a pénz veri az éket
Égszínkék szemek mögött csak szomorú szürke
Addig tartott a valóság míg a fantáziám tűrte
De már ki bízna meg bennem mikor ledobtam az álarcot
Álmomban is élek de az életet is átalszom
2x
két élet kell mert egy nem elég
és a szívembe a szíved beleég
add a kezed szorítsd amíg vége van
a lelkedbe tűz és benned béke van
Úgy hiányzol nekem mint az anyának a gyermeke
Egy rejtvény voltam neked nem tudtam megfejted-e
Ha lehunyom a szemed ott látom a tiédet
De tettem róla hogy a többi emlék kiégett
Akinek mennie kell az úgysem tud maradni
Én szárnyalni szerettem volna te meg szaladni
Mindenki mindent akar és mindenki mindenkit
De mindenki hitetlen így elpusztul minden hit
Amikor beléptél én azt hittem otthon vagy
A busz csak addig van előtted amíg ott nem hagy
Mindenki szép és mindenki szépen tud nevetni
De mikor lefagyott a mosoly nincs mit bevetni
Amikor lebukik a nap kiszoktam borulni
A szívem olyan szúk már nem tud össze szorulni
De körém gyűlnek mind az apró pici csillagok
Ha színpadról szórom a szót olyankor csillogok
Nem lettem olyan ember akire te büszke vagy
De legyél büszke hogy a szívembe egy tüske vagy
Az élet ilyennek teremtett minek szépítsem
A világ szép és arra vár hogy én kikészítsem
Látod a mosolyt az arcomon ? ez itt őszinte
Szarok a pénzre a divatra meg a bőrszínre
Annyira sok vagyok hogy soknak csak a fele kéne
De én így vagyok egész az anyám szemefénye
2x
két élet kell mert egy nem elég
és a szívembe a szíved beleég
add a kezed szorítsd amíg vége van
a lelkedbe tűz és benned béke van
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
