|
|
|
Észrevétlen fellopózok
Az anyaméh űrhajódra
Idegenként rád telepszek
És belepetézek az agyadba
Ott fészket rakok és megfoganok
Észre sem veszed, hogy már ott vagyok
Még 0 vagy, de 1 lehetsz
Így nyer az életed értelmet
Gyenge lényből démon leszel
Pajzsod nő és karmaid
Érzékeid kifinomulnak
Húsba marnak a szavaid
Analóg voltod bináris lesz
Álmaidban nincsenek bárányok
Hibernált vágyaid között
A szívedhez is utat találok
/Ördög vagyok az emberben
Parazita a csecsemőben
Tápanyagom a keserűség
Az Én pólusom a negatív
Háborúzz, ne szeretkezz
Nincs jogod az élethez
Több joga van egy állatnak
Add magad a halálnak/
Akkor dobog, ha akarom
Uralkodok a hormonokon
Más jelentést nyer a tavasz
Csak egy hullámvölgy a grafikonon
Vezérlem a pályafutásod
Az Égi Mechanika szerint
Telepeid, ha kimerülnek
Földet érsz majd megint
