|
|
|
| Előadó: | RoKonik |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Repülünk egy darabig, de aztán lezuhanunk,
Fejvesztve kapkodunk vagy ernyőért kutatunk?!
Szokd meg az élet ilyen: Egyszer fent egyszer lent!
Kikészítve magát a sírba nem egy ember ment..
Szertetsz valakit, és azonnal lobban a láng,
Észre sem veszed hogy lettél egyre jobban falánk.
Azon kapod magad az a tűz felemészt, héj!
Jó fele indultál meg, de már rossz út fele mész.
Látom a szemdben, hogy már menekülnél el,
Csak körbe nézel, maradsz szívedben a késsel.
Csak ne késs el, mert nem jön több vonat...
A ragaszkodás vontat, az ember meg csak ott rohad
Az állomáson. Nem marad több egy látomáson
kívül.. Ez arcára kiül szíve pedig kihűl...
Hogy tudna szeretni valaki hibernált szívvel?
Belül minden K.O., de arcára mosolyt színlel.
Ha valaki megkérdi: Kösz szépen jól vagyok,
De amikor ágyba dőlök a párnámba zokogok..
Folyton csak szenvedsz, és állsz mint egy fasz,
Ha TE nem teszel érte, sosem jön el a tavasz.
Repülünk egy darabig, de aztán lezuhanunk,
Fejvesztve kapkodunk vagy ernyőért kutatunk?!
Szokd meg az élet ilyen: Egyszer fent egyszer lent!
Kikészítve magát a sírba nem egy ember ment..
Hajtod az álmod, közben ő is keres téged,
Annyira loholsz, hogy utol nem érhet...
Ez egy körforgás. Ha kicsit le nyugodnál
Azon kapnád magad, hogy a célodhoz el jutottál.
Persze mindenki mondja azt a kis nyugalmat
hogyan is engedhetnéd meg magadnak?
Azt tanították neked, hogyha bele döglesz
A célod eléréséhez az esélyed csak több lesz.
Persze értem én, valamiben meg kell halni,
De nem az élet értelme mindent elszarni.
Gerendák nélkül mit érsz a tetővel?
A kulcsszó: Többet ésszel, mint erővel!
Nálad az élet cél: egy üveg falra festett kép.
Tudom, hogy szép, de álltatod csak magadat,
Majd tépheted a hajadat, mert túl nagy az akarat,
Szard már le az aranyat és ne játszad a szamarat!
Repülünk egy darabig, de aztán lezuhanunk,
Fejvesztve kapkodunk vagy ernyőért kutatunk?!
Szokd meg az élet ilyen: Egyszer fent egyszer lent!
Kikészítve magát a sírba nem egy ember ment..
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
