|
|
|
Verssz.: 1
Mikor egyedül vagyok, és felnézek az égre
vissza gondolok minden veled töltött emlékre
2010 első napja volt nekem a minden
de volt egy pillanat mikor nem volt velem isten
Elbújtunk ketten, hogy senki meg ne lássa
hogy gyújthat még tűzet két fiatal gyermek álma
Neked nem voltak érzéseid de én tudtam, hogy szeretlek
és, hogy te voltál az kit egész életemben kerestem
Mikor kérdeztem te válaszolni sem mertél
hisz csak akkor döbbentélrá valójában mit tettél
Elvettél egy szívet ami már örökre a tiéd
és nem hittem volna és ezért kérdezem, hogy miért??
Miért kell szeretnem mikor én soha nem akartam
de tudtam jól válaszolsz ha meg írom egy dalban
Nem akartam, hogy szeress amit érzel szánalom
és úgy döntöttem, hogy az egészet rád hagyom
Refr.:
Nekem nem maradt más csak a szíved a lelked
A kezed a szemed és minden apró tetted
A perc, mikor ki mondtad életem igenjét
Tudom, hogy még most is szeretsz hiszen nem itt lennél
Nem hallgatnád ezt, rám se hederítenél
Meg se vonnád a vállad és engem elengednél
Megteszek minden ígérem ameddig csak bírok
Nem engedem el a kezed míg nem hív a sírom
Verssz.: 2
21. e nekem ütött az óra
elbúcsúztam mindenkitől nem adtam az utolsó szóra
Elmerültem benne, hogy vajon miért kell nélküled élnem
és miért kell nekem ezt egyedül végig néznem
Rá jöttem, hogy sokkal jobb lesz ha elfordulok a világtól
mára már mindenki utánoz, de én tanultam a hibámból
Magamra vállaltam 1001 titkot mivel az élet el látott
de így is elég nagy a teher amit senki sem látott
Tudom fáj neked belül hiszen elmondtad, hogy szeretsz
két kérdést fel tettem akkor miért van, hogy ezen is csak nevetsz
És, hogy elhiszed-e, hogy meghalnék még érted
Erre csak annyit mondtál bizonyítsak tényleg
Megtettem! Nekem csak egy fél órám volt a halálig
de neked van egy életed, hogy ami bennem összetört fel állítsd
Tudom gyenge voltam de érted mindent meg tettem
és csak annyit kérek cserébe, hogy maradj még mellettem
Refr.:
Nekem nem maradt más csak a szíved a lelked
A kezed a szemed és minden apró tetted
A perc, mikor ki mondtad életem igenjét
Tudom, hogy még most is szeretsz hiszen nem itt lennél
Nem hallgatnád ezt, rám se hederítenél
Meg se vonnád a vállad és engem elengednél
Megteszek minden ígérem ameddig csak bírok
Nem engedem el a kezed míg nem hív a sírom
Verssz.: 3
25. e újabb napnak nézünk elébe
Rá jöttem, hogy amit tettem nekem, de megérte
megértettem mindent mi lassan játszódott a szívedben
Szerettél a napok alatt csak nem tudtam, hogy színezzem
a bizalmat, hogy ne legyen fekete és fehér
Hogy az összetett kezünkkel a lehetetlent is elérd
elérjük ketten a felhőket a legfényesebb csillagot
Ha felnézel az égre tudod jól én mindig itt vagyok
Várlak még! És talán meg talál újra a bánat
mi ha nem akarom akkor is majd magával rángat
Te tudtad jól, hogy én számítok rád örökre
veled leszek mindig és soha sem törökbe
Nem adom fel! Míg érzem még lángot
mi azon a Szilveszter éjszakán minket magával rántott
Szeretlek téged mára már nem vagy nekem látomás
elérem a kezed és nem kell nekem semmi más
Refr.:
Nekem nem maradt más csak a szíved a lelked
A kezed a szemed és minden apró tetted
A perc, mikor ki mondtad életem igenjét
Tudom, hogy még most is szeretsz hiszen nem itt lennél
Nem hallgatnád ezt, rám se hederítenél
Meg se vonnád a vállad és engem elengednél
Megteszek minden ígérem ameddig csak bírok
Nem engedem el a kezed míg nem hív a sírom
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
