|
|
|
| Előadó: | Dee eN |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Dee eN:
Hangok a fejemben taszítják el az elmémet,
minden egyes kimondott szavam bőrömön megéget.
Egyszerre törölném el minden emlékem,
elég volt a szarból, többet már nem kérek.
A szürke szobában írom a szürke sorokat,
sok gondolat kering a fejemben, egyre csak fojtogat.
A tollam sercegése szakít bele a csendbe,
miért akarom mindig azt hinni, hogy tényleg minden rendbe?!
Ég a tűz, a fénye szakít be az ajtón,
én csak kattogok vagy a sarokban írom a naplóm.
Sokszor megfordult a fejemben egy gondolat,
a gondolat, hogy mi lenne, ha leraknám a tollamat?!
Miről beszélek, én nem is értem,
hülye lennék ha feladnám csak úgy a büszkeségem.
Fekete Esték, furcsa szindróma
... bárcsak az életembe szín volna.
REFRÉN (Dee eN 2x)
Minden estém monoton, minden szürke,
csak ábrándozok azon, mintha minden jónak tűnne.
Üresség vesz körül, a szobát a csend tölti ki,
az agyam összezavar, minden emlékemet törli ki.
Kimondok mindent, ami a fejemben kering,
itt elég volt, le a láncot, nem élek már mások rendje szerint.
Ezek szerint majd én leszek a szemét,
de 'nem'-et mondok a rossznak, mer nincs olyan majd ki megért.
Ülök egy székben, kortyolgatom a teámat,
papír, toll az asztalon, a gondolatok megvárnak.
Izzadok, remegek, a pára tapad arcomra,
túl sok volt a szarból, magamat megint túlhajszoltam.
Minden kezdés valahol úgyis vége szakad,
nincs olyan, hogy 'örökké', ez mindenkinek álma marad.
Arról írok amit látok, mit átéltem és bánok,
meg arról mibe vagyok, hova most lépnek be mások.
Nem vagyok naiv, mára már felnőttem,
elbuktam sokszor és az életem se felhőtlen.
(Fekete Este szakít szívembe...)
Bárcsak a kedvem megint jó lenne,
REFRÉN (Dee eN 2x)
Minden estém monoton, minden szürke,
csak ábrándozok azon, mintha minden jónak tűnne.
Üresség vesz körül, a szobát a csend tölti ki,
az agyam összezavar, minden emlékemet törli ki.
Mr. Busta:
Minden soromat az élet szüli, rátaláltam arra,
hogy mi húz ki a szarból, fel is nézek még a falra.
Kibaszott démonokat látok, ez az átok,
meghalni jöttem, akkor mit várok a mától?!
Gettó Terminátor neked szól a vaker,
én nem várok a csodákra, nekem minden ma kell.
A keresztem a sorom, a sorok másznak beléd,
minden megvan írva, rosszul ítélsz meg te veréb.
Eleget nélkülöztem régen...,
de nem ismertem azt a szót, mert nem létezik szégyen.
Büszkén írok, pedig fekete a téma,
menekülni fogtok, mert kiömlött a tinta.
Van itt bőven - tudod - kijutott a rosszból,
mindig rossz helyen voltam, legtöbbször rosszkor.
Baszd a fülest, én átadom a témát,
megéget a múltam, megnyitom a vénád.
REFRÉN (Dee eN 4x)
Minden estém monoton, minden szürke,
csak ábrándozok azon, mintha minden jónak tűnne.
Üresség vesz körül, a szobát a csend tölti ki,
az agyam összezavar, minden emlékemet törli ki.
A napokban jelent meg a Rasmus legújabb, Weirdo című nagylemeze, amellyel a tagokhoz hasonló „különc” figurákat ünnepli a zenekar. A finnek november 15-én Budapesten is fellépnek: a Barba Negrában az amerikai The Funeral Portrait és a Block of Flats is játszik majd.
Majdnem egy éve csöpögteti az új dalokat a The Rasmus a Weirdo nagylemezről, ami szeptember 12-én végre megjelent, a Better Noise Music gondozásában. Az 1994 óta működő, és a 2000-es évek elején áttörést elérő finn zenekar máig híres sötét zenei atmoszférájáról, de nem áll távol tőlük a könnyed pop stílus vagy éppen a stadionzenekarokra jellemző átütő gitárhangzás sem.
.jpeg)
Egyfajta állandóság felfedezhető a dalok hangulatában és üzenetében, ami különösen azért nagy szó, mert a Rasmus-t bő 30 éve alapították az akkor még iskolás korú zenészek, és közülük kettő (Lauri és Eero) mind a mai napig tagja a zenekarnak. „Megnyugtatónak találom, hogy 11. albumunk, a Weirdo lényegében ugyanazt az üzenetet hordozza, mint az első, 1996-ban megjelent lemezünk – mondta el Lauri Ylönen frontember.
Védjük meg és ünnepeljük azokat, akik különböznek a tömegtől, és büszkén vállalják saját furcsaságukat, különcségüket. Ez volt a filozófiánk a kezdetektől fogva.”
Ylönen magát is a „weirdó-k” közé sorolja:
„Ebben a társadalomban mindig úgy éreztem, hogy extrán bizonyítanom kell amiatt, aki vagyok, és amit csinálok. Mindig kívülállónak éreztem magam, aki nem illik a normák szabta keretek közé. Hívtak már furcsának, számkivetettnek, torznak.
Ez régen dühített – de ma már nem. Mostanra inkább az erőm és magabiztosságom forrásává vált. Minden izgalmas és inspiráló ember, akit ismerek, valamilyen módon különös is egyben. Mi, különcök azonban összefoghatunk, és mások ítélkező hozzáállásából táplálkozhatunk. De tény az, hogy félhetnek tőlünk. Félnek a képességünktől, hogy újat teremtsünk és megváltoztassuk a jövőt. Te is különc vagy? Csatlakozz hozzánk…!”
A megjelenés napjára időzítve futott be a címadó dal klipje is, amelyben a The Funeral Portrait énekese, Lee Jennings is közreműködik.
A lemez legtöbb dalát Lauri és Desmond Child (Bon Jovi, Aerosmith, Alive Cooper) rakta össze Görögországban, majd Marti Fredriksen stúdiójában véglegesítették a többiekkel közösen, az Egyesült Államokban.
Júliusban a zenekar Ukrajnában is fellépett
Az Atlas Fesztivál egyetlen külföldi előadójaként több mint 110.000 ember előtt játszhattak, különleges biztonsági intézkedések közepette. Észak-Amerikát is bejárták, és most ősszel Európa következik: Budapesten november 15-én lépnek fel, a Barba Negra Red Stage-en. Velük együtt érkezik a címadó dal kapcsán már említett The Funeral Portrait is: az atlantai emo / post-hardcore zenekar az amerikai turnén is végigkísérte a finneket, s Budapestre Dark Thoughts című idei EP-jükkel, és a tavalyi Greetings from Suffocate City albummal jönnek.
A november 15-ei koncerten egy fiatal és karizmatikus finn rockzenekar, a Block of Flats nyitja majd az estét a Barba Negrában.
