|
|
|
| Előadó: | Ferenczi György és a Rackajam |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tradícionális |
|
Pál István Ferenczi György Tradícionális |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Esteledik, alkonyodik,
Csáli erdő szomorkodik,
abba' van egy híres betyár,
ki az embernek elejbe áll,
de Jáger Jóska az a betyár,
ki az embernek elejbe áll.
Jáger Jóska elment lopni,
de nem tudott jól gondolkodni,
elment ő a halálára,
Vasas János tanyájára.
Hej, de Vasas János tüzet rakott,
Jáger Jóska odaugrott.
Hát, jó estét, Jancsi testvér,
hej, de van-e sajt, szalonna, kenyér?
Hej, de van itt sajt, szalonna, kenyér,
hogy egyél pajtás, míg belédfér.
Hej, de a nyájadat én nem bántom,
ha a szűröd nekem adod.
De a cifraszűröd karikásostól,
hej, de a csizmádat sarkantyústól.
Hej, de én a szűröm nem adhatom,
míg a nyájam be nem hajtom.
Majd ha a nyájam behajtom,
majd mind a kettőt neked adom.
Hogy elment János fordítani,
de az Istenhöz fohászkodni,
Uramisten szent angyala,
adjál erőt a két karomba,
hogy a baltámat is fordíthassam,
de Jáger Jóskát agyonvágjam!
Hej, de a baltámat fordítottam,
Jáger Jóskát agyonvágtam.
No te, pajtás, itt heverjél,
míg a szekér ide nem ér!
Én meg visszajövök virradóra,
maj' hajnali három-négy órára.
De eltemette az erdőbe,
Bakony erdő közepébe.
Nem vót néki siratója,
egy sárgarigó a szószólója.
Hej, de nem vót néki búcsúzója,
az a cifraszűr a koporsója.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
