


| Előadó: | Palej Niki |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kovács Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Dalszöveg :
1. Verse:
(Smith)
Álmatlan éjszakák, magányos nappalok
Minden egyes percen át az emlékedre gondolok
Illatod érzem a szélben, arcod a hajnali fényben látom még
Tudom sokszor rossz voltam, de te mégis oly jó hozzám
Kérlek hidd el megváltoztam, gyere csókold újra szám
Refrén:
(Smith)
Nekem te jelented a fényt
Boldogságra reményt ...baby
Légy újra enyém
Nélküled elveszek én
Nem bízol már bennem
De ha adnál egy esélyt nekem....mégis
Elfeledtetném, mindent mi bántott rég
Bocsáss meg, fogd a kezem
(Niki) Túl késő nem tehetem
(Smith) Várj még, tiéd a szívem
(Niki) Vége, most el kell mennem Elmúlnak a napok, emlékek pillanatok Vésznek el velük végleg
2. Verse
(Niki)
Nem kellesz már, miért nem érted meg?
Majd jön valaki más aki őszintén szeret
Hazug szavak, hamis ígéretek
Bárcsak hihetnék, de már kiismertelek
Elegem van hogy csak a gondok
Nehezen de most búcsút mondok..
Ég veled... bye bye ég veled
Ha fájni fog a szívem is érted
Nem érdekel vége, a percek az évek
Elfeledtetnek...
Refrén:
(Smith)
Nekem te jelented a fényt
Boldogságra reményt ...baby
Légy újra enyém
Nélküled elveszek én
Nem bízol már bennem
De ha adnál egy esélyt nekem....mégis
Elfeledtetném, mindent mi bántott rég
Bocsáss meg, fogd a kezem
(Niki) Túl késő nem tehetem
(Smith) Várj még, tiéd a szívem
(Niki) Vége, most el kell mennem Elmúlnak a napok, emlékek pillanatok Vésznek el velük végleg
Outro:
(Smith)
Ne mondd hogy menned kell
Mert még nem engedlek el
Megteszek bármit nem érdekel
Csak újra légy enyém
Baby Légy enyém



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos