|
|
|
| Előadó: | Evita |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor Lloyd-webber Andrew Rice Timothy Miles Bindon |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Che:
Hogy Eva Peron ezt összehozta, csoda!
Na, lássuk hát, hogy történt, hisz pénze nem volt,
S a műveltsége nulla!
De eljött a perc; épp tizenöt múlt,
Mikor feltűnt a képben egy énekes, egy tangóénekes, Augustin Magaldi.
Ő volt az első, ki hasznára volt,
Kit lépcsőnek használt Eva Duarte.
Magaldi:
Fenn az ég ezer lánggal ég,
Soha még ilyen lázas éjt!
Ma a vén gitár dallamán
Szívünk égig száll!
Milyen más ez a csillogás,
Ez a vágy, ami ránk talált!
Csillagfény tüzes éjjelén
Gyere hát, ne félj!
Álmodtam én, jön egy éj, és a fény utolér, vár egy királylány,
Kínzott a magányos út, lángra még sose gyúlt szívem, a vándorcigány!
De most már érzem, hogy vége, a bánat s a könny messze tűnt valahol…
Jött egy varázsos éj, és a szíved enyém, mi amor!
Fenn az ég… Fenn az ég… Fenn az ég ezer lánggal ég,
Soha még ilyen lázas éjt!
Ma a vén gitár dallamán
Szívünk égig száll!
Eva:
Ez álom csupán! Augustin Magaldi!
A híres nagy sztár feldobta Junint!
Magaldi:
Itt nem szednek szét…
Egy rissz-rossz hakni megint…
Che:
Öreg, mi kéne még?
Fogd a gázsit és tépj!
Magaldi:
Egy szemétdomb ez! Ez nem Buenos Aires!
Ott mindig sikerem volt!
Ott minden szám után szét akarnak tépni,
Úgy rontanak rám!
Che:
Bár elkapnának egyszer!
Eva:
Nekem a fény kell! Édes élet, Buenos Aires, szippants fel!
/Barátaival:/
Tündöklő fény kell! Édes élet, Buenos Aires, szippants fel!
Che:
Egy rámenős lány! Most elkaptak, Magaldi!
Ez, futhatsz, rád talál…
Eva:
Az alkalom hív!
S én nem hagylak ki, drágám!
Senki sem tart vissza már!
Magaldi:
Szép volt a játék, de ennyi elég!
Eva:
A porfészekből, az egyhangú hetekből
Érzem, elég volt már! Rám a Nagy Élet vár!
Magaldi:
Vedd már észre, senki se hív!
Eva bátyja:
Disznó! Elhagyná a kedvesét?
Magaldi:
A kedvesem? Ő?! Kiről beszéltek?
Eva bátyja:
Ő ágyba bújt veled, és mindent megtett neked!
Eva barátai:
Te ingyen kaptad meg, s ha megkaptad, hát vigyed!
Ő nincs tizenhat még, s ez könnyen botrány lehet!
Vigyázz!!
Eva:
Tündöklő fény kell! Édes élet, Buenos Aires, égess el!
Megtettem hát, s vajon miért? Hogy ő elvigyen!
Más nem érdekel… Higgye azt, csak ő kell…
Che:
Nyakam rá, a kis nő biztos nyerő!
Ő tervez és dönt – helyetted!
Itt nincs mit tenni, vidd el, hogy felfedezd,
Vidd és fektesd belé pénzed, s hírneved!
Magaldi:
A város mindent eléd tesz, a jelszó: kell a pénz!
A származás mutatja, hogy kilóra mennyit érsz.
De középosztály alatt már az ember – nem ember.
És kisöprik a szeméttel…
Eva:
Szarevő középosztály! Nálam sosem lesznek jók!
Köpök az álszent képükre, forduljanak fel!
Az apám új családja pont ilyen volt,
Kinyírták, tönkretették, aztán a sírján mind zokogott.
Én fényt viszek népednek, Buenos Aires!
És úgy zúzom szét az Értékek Rendjét,
A sok lerobbant ábránd végleg eltűnik majd.
Che:
Lám, minden hakniból marad egy szép emlék!
Magaldi:
Eva, vigyázz, jobb, ha leállsz!
Az éhség legyűr, szégyen és bűn vár ott rád.
A tébolyult vágy a szennyébe ránt,
Sok féktelen nap, félek, tönkretesz majd,
Hidd el, jobb, ha itthon maradsz!
Eva:
A rossz is jó nekem, ha új és izgató,
Ha más, mint ez a poshadt unalom, lötyögés!
Fecskék hívnak: jöjj! S én velük együtt szállnék feljebb már,
S nem bánt, hogy nagy lesz azután a zuhanás.
Nekem a fény kell! Édes élet, Buenos Aires, égess el!
/Barátaival:/
Tündöklő fény kell! Édes élet, Buenos Aires, égess el!
Magaldi:
Pár év elszáll, s minden más lesz!
Ha újra jönnék, s hívnálak én, nevetnél.
És nem értenéd ezt a szédült leányt,
Kit bűvöl egy város, egy varázsos város,
S gyermekként álmokra vár…
Eva:
Hogy éjjel rám másztál, netán egy szűzlány álma volt?
S csak játék volt a lobogás, ölelés?
Ha játék volt, hát jó, a buta liba jól játszott…
S a félig játszott játék nem elég!
Nekem a fény kell! Édes élet, Buenos Aires, égess el!
/Barátaival:/
Tündöklő fény kell! Édes élet, Buenos Aires, égess el!
Magaldi:
Eva, vigyázz, jobb, ha leállsz!
Az éhség legyűr, szégyen és bűn vár ott rád!
Túl nagy a súly, ez egy férfit lesújt, és megöl egy asszonyt,
S te nem vagy még az sem, te nem vagy még nő, csak egy drága kisgyermek.
Hát menj, én nem rabollak el!
Díjjal ismerte el a szerzők munkáját a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete.
Példakép kategóriában Hrutka Róbert, életmű kategóriában Németh Gábor, míg újító kategóriában az Akkezdet Phiai kapta a különleges beton plakettet.
A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete 250 tagot számlál, és sok ismert zenészt tud a soraiban.
Az egyesület alapvető feladata
Alakulása, azaz 2007 óta a könnyűzenei szerzők általános érdekképviselete, tagjainak érdekvédelme és érdekérvényesítése. A szervezet díjat alapított 2023-ban azzal a céllal, hogy a magas színvonalú alkotó és előadó-művészeti tevékenységeket elismerje és ösztönözze.
- A díj nem közvetlenül egy adott év teljesítményét, hanem az alkotó szakmára kifejtett hatását értékeli - fogalmazott Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke, aki a díjazottakat személyesen felkeresve adta át a különleges, vízcseppet és hullámokat ábrázoló beton plaketteket.
Példakép kategóriában az elismerést Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zenész és zeneszerző kapta.
Eddigi pályafutása során több mint 200 nagylemezen dolgozott, és közel ezer reklám - és filmzene megírására kérték fel. A díj átvételekor arról beszélt, kizártnak tartotta pályája elején, hogy valamikor példakép lehessen.
- Egyáltalán azt sem gondoltam, hogy zenész leszek. Gyerekkoromban elvesztettem a hallásomat, nem tudtam beszélni, hét éves koromig jártam a kórházakat. A doktor bácsi azt mondta, hogy majd megtanulok beszélni, a hallásom viszont már nem lesz jobb, legfeljebb nem leszek zenész. Ezek után a hangszer jelentette nekem azt a kaput, amit meg tudtam nyitni önmagam és mások felé is. Kiskamasz koromban eldöntöttem, hogy nekem ez lesz az életem – mondta el Hrutka Róbert.
- „hiszek abban, hogy pár jó hang is képes megváltoztatni a világot. A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Most ezt a dalt írjuk egész életünkben”.
- fogalmazott Hrutka.
Hrutka Róbert és Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Újító kategóriában a díjat az egyesület elnöksége az Akkezdet Phiainak ítélte oda, mint a budapesti underground hip-hop legfontosabb csapata.
A beton plakettet együtt vette át a három tag, azaz Saiid (Süveg Márk), Újonc (Závada Péter) és DJ. Frequent (Havas Patrik).
- Mindig is újdonságra törekedtünk, volt bennünk egy konvekciókkal szembeni lázadás – fogalmazott Závada Péter. - Underground akartunk maradni, de aztán nem jött, vagy nem teljesen jött össze.
Süveg Márk szerint manapság nehéz újat kitalálni, mert már minden meg lett írva. Az a fontos, hogy befelé, és csapat esetén egymásra kell figyelni, és nem visszaigazolást várni a social mediában. Havas Patrik úgy véli, mindenkinek önmagának kell maradnia ahhoz, hogy maradandót tudjon alkotni.
A SZERZŐK Egyesülete az életműdíjat Németh Gábor dobosnak, dalszerzőnek adományozta.
Németh Gábor
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Játékát számtalan együttesből ismerheti a közönség, legyen az a Bikini, a Skorpió, a Beatrice, a P. Mobil vagy épp a róla elnevezett Németh Gábor Project.
- Aki valamikor elkezdte a zenélést és komolyan gondolta, annak nincs vége soha, maximum a föld alatt
– mondta el Németh Gábor a példakép díj átvételekor.
- Eredetileg csellózni tanultam, és 8 év után váltottam át a dobra. A célom az lett, hogy a legjobb dobos legyek, rengeteget gyakoroltam. Millió zenekarban játszottam, és a pályafutásom csodálatos ilyen szempontból is.
Videók a három díjátadásról
Kiemelt kép: Akkedet Phiai/Bellon-Nagy Kata
