|
|
|
Vártam, úgy vártam azt a pillantást oly rég
Tőled lett a fél egész.
Csak hagytuk, vigyen a vágy
Túl az álmaink tavaszán.
Az árnyakban, a fényben
Te benne vagy minden ébredésben,
A télben és a nyárban,
A reggeli napfény illatában.
*refrén*
Értelek rég szavak nélkül,
Ha ajkunkon elpirul némán a szó.
Érezlek érintés nélkül,
Mégis ha átkarolsz, mégis csak úgy a jó.
Kérlek maradj még, veled vagyok
Tartson örökké, belehalok!
Kérlek maradj még, veled vagyok
Tartson örökké, belehalok!
Az árnyakban, a fényben
Te benne vagy minden ébredésben,
A télben és a nyárban,
A reggeli napfény illatában.
(Refrén):
Értelek rég szavak nélkül,
Ha ajkunkon elpirul némán a szó.
Érezlek érintés nélkül,
Mégis ha átkarolsz, mégis csak úgy a jó.
Kérlek maradj még, veled vagyok
Tartson örökké, belehalok!
Kérlek maradj még, veled vagyok
Tartson örökké, belehalok!
Jöjj hamar, csak bújj közel!
Tégy most úgy, mint aki mit sem sejt!
S ha elragad a szenvedély,
Csak szállj velem, s ne menj még!
(Refrén):
Értelek rég szavak nélkül,
Ha ajkunkon elpirul némán a szó.
Érezlek érintés nélkül,
Mégis ha átkarolsz, mégis csak úgy a jó.
Kérlek maradj még, veled vagyok
Tartson örökké, belehalok!
Kérlek maradj még, veled vagyok
Tartson örökké, belehalok!
