


| Előadó: | Utolsó Alkalom |
|---|---|
| Album: | Selejt |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Punk-SKA |
| Címkék: | Keressük! |

Fagyos rémálomból felriadva,
Néha már nem kapok levegőt
Gyomrom zsigereitől megremegve
Egyedül izzadom össze a lepedőt,
Végez az élet, rohad a lélek
Minden összedőlt a téli éjszakán
Semmit találva, jó mélyre ásva
Tapos valami bennem, nap-nap után.
R:
Mindig van lentebb,
A kút egyre mélyebb,
Víz alá húznak, még az emlékek,
Szorít és fojt a szíj?
Vagy csak úgy képzelem,
De kibírom, mert szemedben
Ott ragyog a győzelem….
„Leócskolt” korunk csapdájának
Fertőjébe esve,
Ragadunk csillogó sárba
Nem is tudjuk mit keresve,
Majd magunkból is kifordulva
Egymással mit sem törődve
Újabb hazugságot kutatva
Lépünk akna mezőre.
R: mindig van lentebb,
A kút egyre mélyebb,
Víz alá húznak még az emlékek,
Most is szorít a szíj?
Vagy csak úgy képzelem,
De erőt ad, míg szemedben
Ott ragyog a győzelem!
Mert közös a bűn, de a bűnhődés
Az megint nem egyforma
Van aki jó képet kell vágjon hozzá,
Hátul a cseresorba,
Szelektálva lelkünk hulladéka,
Kis kupacokba széthordva,
Mikor a földön fekvőt rugdalják,
Csak üvölt bele a porba:
Jehehéééé, jehehééééé
A tudat tövissel nőtt ösvényein,
Téged énekes madarak várnak,
Egész évben virág nő kertjében
Az üresen maradt háznak.
R:
Azt viszont tudom,
Tudom mit érzek,
Részemet vállalva, előre nézek
Meglazul majd a szíj?
Vagy csak úgy képzelem,
De erőt ad, míg szemedben
Ott ragyog a győzelem!
Vállamon ringatlak, neked szól énekem,
Mert Te vagy az öröklét, és a győzelem!!!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.