|
|
|
| Előadó: | Borsy Máté |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Borsy Máté Ökrös Károly |
|
Borsy Máté |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Borsy Máté:
Már minden rossz a mélybe hullt.
Az élet sokszor mélyre szúrt.
Meggyötört engem már a múlt,
De tudom, hosszú még az út.
Véghezviszem a terveket,
Mielőtt az élet eltemet.
Erős a hitem, beleteszem a lelkemet,
Már semmi nem szegi a kedvemet.
Escobar:
Vagyok, aki vagyok, engem így szeretnek,
És, ha meghalok, hát így temetnek
A föld alá el, de nem félek,
Azért, mert elfogadtam már azt, amit rám mérnek.
Voltam jó, tudod, és voltam rossz.
Nekem megvolt a fény, és megvolt a kosz.
Nem zavar engem, mert ez kellett bele,
Hogy hitelesen szóljon mindig a zene.
Ahogy éltem, az kemény volt.
Sokszor láttam én is fehér port,
Mégis láttam bukni a tervemet,
Ahogy az éjszaka mindent eltemet.
De engem még nem tört meg semmi,
Mindig ugyanaz maradtam. Ennyi!
De nekem akkor is hallgatják a zenémet,
Amikor eltűnök, mikor már nem élek.
Borsy Máté:
Már minden rossz a mélybe hullt.
Az élet sokszor mélyre szúrt.
Meggyötört engem már a múlt,
De tudom, hosszú még az út.
Véghezviszem a terveket,
Mielőtt az élet eltemet.
Erős a hitem, beleteszem a lelkemet,
Már semmi nem szegi a kedvemet.
Escobar:
Hamis kutyák betámadtak volna,
Pénzt szimatolt mindegyiknek az orra,
De nem hagytam magamat én ezeknek,
Kaptak egy csontot, aztán mehettek.
Emberek jöttek és emberek mentek,
De igaz barátok kevesen lettek.
Értük bármikor, ha kell, én meghalok,
Véremmé váltatok, ha baj van, ott vagyok.
Nekem az életem írja a sorokat.
Nem a hülyeséget hallod, csak az igazat.
Ilyen a vérem, ha mást vártál, benézted.
Amíg hallgatod, addig zenélek.
Remélem, hogy tudok neked adni
Olyan valamit, amit nem tudsz elrakni
A zsebedbe, csak érzed, hogy van,
Mikor lepereg a dal, és vége van!
Borsy Máté:
Már minden rossz a mélybe hullt.
Az élet sokszor mélyre szúrt.
Meggyötört engem már a múlt,
De tudom, hosszú még az út.
Véghezviszem a terveket,
Mielőtt az élet eltemet.
Erős a hitem, beleteszem a lelkemet,
Már semmi nem szegi a kedvemet.
Escobar:
Öreg vagyok már bohócnak.
A madarak nekem gondot nem okoznak.
Vágom, csak épp nem érdekel.
Én már régen nem harcolok senkivel.
Egyre kevesebbszer húzok kesztyűt fel,
Ha odacsapok, egy egész sorfal dől fel.
Mert az Esco, az sose blöfföl,
Nem állok fejre se, tudod egy fröccstől.
Ne reménykedj, nem megyek én sehova!
Maradok a helyemen, nem vagyok ostoba.
Bennem van a halálod, ezt kapod.
Érzem, mint a keselyű a dögszagot.
Senki nem állít meg ezen a földön.
Hiábavaló az életemre törnöd,
Mert lehet, nem én vagyok a legnagyobb,
Hanem az a pár sor, amit itt hagyok.
Borsy Máté:
Már minden rossz a mélybe hullt.
Az élet sokszor mélyre szúrt.
Meggyötört engem már a múlt,
De tudom, hosszú még az út.
Véghezviszem a terveket,
Mielőtt az élet eltemet.
Erős a hitem, beleteszem a lelkemet,
Már semmi nem szegi a kedvemet.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
