|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Mr.Busta
A rap mindig őszinte, tőlem a tollamból
Az irigység hatalmas, falakat meg lerombol
Túl nagy a falat, belénk kellett ütközni
Ezt a falat, te nem nem tudod már át törni
Minden éles, építi a várát
Minden tökös, meg hegyezi a dárdát
Nektek kicsikből, nagy emberek sokan
Ahogy én is, csak egy vagyok a sorban
Nyugodt a flow, meg hoztam a rappet
A Mr.Busta névből, igazi trend lett
Fájtak dolgok, de fel álltam mindig
Mert a szívem, a temetőbe indít
Ki adtam lelkem rabszolga lettem
Zálogba tedd amit a csajodnak vettem
Mondok még storyt, csak el ment a kedvem
Az a helyzet mindig élesbe kentem
Refr:.Rico (2x)
Ez az enyém nem a tiéd neked ne keljen
Csak az életemet hozom hogyan rappeljek
Nem érdekel, hogy nektek ez meg feleljen
És nincs olyan az utamon hogy ne merjem
Mr.Busta
Változik minden de maradtam egy csibész
Neked ombre mert mindenki csak színész
Mindenki szenved csak valaki már nem fél
Még mindig rappelek de elmúlt már éjfél
Húz az ágyam de azért vittem többre
A legdurvább energiám emeltem köbre
Mindig azt mondom nyugodtan köpd le
Úgy se mész már be, ebbe a körbe
Ha ki szálltok meghaltok sikerek nélkül
Inkább ne szállj be tényleg mert semmi se szépül
Ghetto! Ez falakra épül
A tetején meg mindenkis kezdő elszédül
Lehet hozni még újra a stylot
Lopni tőlem játszani a kígyót
Ez a világ csak előre mondtam
Ne te légy a bélyegzett birka a sorban
Refr:.Rico (2x)
Ez az enyém nem a tiéd neked ne keljen
Csak az életemet hozom hogyan rappeljek
Nem érdekel, hogy nektek ez meg feleljen
És nincs olyan az utamon hogy ne merjem
Rico
A legőszintébb dalban én a legőszintébb vagyok
Akármit le írhatok hogyha benned nyomot hagyok
Nem félek meghalni mert fent várnak rám a nagyok
Ott én is csillag leszek ami fent az égen ragyog
Mond miért érdekeljen az, hogy rólam ki mit makog
Ha nyitott szemmel megyek de ők egytől egyig vakok
A stílusom az enyém, bárhol bármire is rakok
Kik érzik ahogy vérzek tőlük tiszteletet kapok
A tragédiám örök, ok nélkül nem harapok
A túl sok könnycsepp miatt dühből telnek meg a napok
Mert olyan világ ez ahol nem ölelnek a karok
Ahol megyek ahogy eddig mentem árván meg gyalog
A szeretetet szórom ha ki nyílik minden marok
És hiszem ha nem leszek benned élnek majd a dalok
Ha érzed amit adok, a mellkasodba rakok
Meghalni jöttem ide úgy hogyha kell meg is halok
Refr:.Rico (2x)
Ez az enyém nem a tiéd neked ne keljen
Csak az életemet hozom hogyan rappeljek
Nem érdekel, hogy nektek ez meg feleljen
És nincs olyan az utamon hogy ne merjem
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
