|
|
|
| Előadó: | Kovács Norby |
|---|---|
| Album: | Falusi mulatós |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Madarász Gyula |
|
Madarász Gyula |
|
| Kiadó: | Kovács Norby |
| Stílus: | Mulatós |
| Címkék: | Keressük! |
Hajtóvadászat hajnalban van,
Ébrednek a fürge vadak.
Akkor jó csak a vadásznak,
A vadra ha ráduplázhat.
Hajnalban már vízben a csali,
A nagy harcsa akkor kapzsi.
Akkor jó csak a halásznak,
Hal a bottyát ha jól berántja.
Asszonyi élet oly csodás,
Ha az ura vadász vagy halász,
Szeretője mindig más,
Se baj ha lesz jó paprikás.
Annak jár a nagy fogás,
Aki ilyen asszonyra vadász.
Halász-vadász éhen kórász,
Se baj ha lesz jó paprikás.
Hajnalban a kocsma zárva,
Merre menjek egy pijára.
Bemászok egy forró ágyba,
A drága asszony alig várta.
Így zajlik és pörög az élet,
Mindenkinek ad kis szépet.
Legszebb dolog ezen a földön,
Hogy mindenkit hajt az ösztön.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
