|
|
|
| Előadó: | Missh |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mr.Missh:
Tudom hogy vége bébi, esküszöm, hogy nem is bánom
Csak az a baj, hogy a hívásodat mindig várom.
Hiába mondom, hogy nem érdekel, sohasem, senki sem,
de az arcod mindig itt a fejemben.
Hányszor mondtam, nem mehet így tovább,
de a kurva szívem valamiért mindig oda húz hozzád.
ez a sok veszekedés, nem véletlen
bárcsak határozott lehetnék az életben,
Hogy megmondjam, soha többet nem lesz még egyszer,
csak én leszek meg te leszel, teljesen külön életben.
Egy olyan nővel lennék, aki odafigyel rám,
és nem azzal foglalkozik: mi ez a gyanús telefonszám.
Úgyhogy bébi, én örülök, hogy vége,
Akármilyen nehéz, a szívem félre van téve,
Tudom én vagyok, az aki elcseszte,
én szerettelek Téged, és ez mindig jusson eszedbe!
refrén:
Minden nap kell egy perc hogy lássam,
Soha nem láthatom őt mással.
Mindig ezt teszem, megszeretem aztán elvesztem,
Minden nap kell egy perc, hogy lássam.
Mr.Missh:
Szívem darabokba, megfordult a világ.
Fájdalmas minden emlék, elszáradt minden virág.
Mert, én voltam az, aki bízott, de pofont nyert,
Most tombol minden, de bízom hogy lesz majd csend.
Hiába szerettelek téged, de most mással vagy,
és így mutatod hogy vége, tudom éget téged,
hiába van rajtad álarc, gyönyörű virág vagy bébi,
de nélkülem elszáradsz.
Én voltam az, aki megértett,
melletted voltam akkor is amikor nem kérted.
Én benned ne láttam hibát baba, csak a szépet,
miattad szerelmes dalt széttéptem.
Mert te vagy aki mellett leélnék száz évet,
Te is tudod milyen velem, ezerszer átélted,
Hiába törlöd a számom, hiszen fejből vágod,
Úgyis tudod mi a mottóm: ami a szívemen, a számon..
refr.
Rico:
Szeretnék egy szerelmet, csak szomorú dal született,
Én tőled tanultam hogyan törjek össze szíveket,
Egyszer kitépik a tiéd is, és nem ad senki szünetet,
én nem kívánnék semmi mást, csak kettőnknek egy szigetet.
Mond csak hol volt az a pillanat a percek közt,
Ahol elcseszted és lemondott a herceg, kösz,
Mond csak mit szeretnél elérni,
Hogyha nem lobog a tűz benned,nem tudod bébi megélni.
Most hol van az az esély, ami szerinted nem ígéret,
Én még egy italt kikérek, tudom mit érek, tudom mit érek,
amit élek és maradok ugyanaz a gyerek,aki akarok lenni.
Tudod te vagy az a könnycsepp, amit minden éjjel megiszok,
egy nem fogadott hívás amit nyugodt szívvel leteszek,
a valóság közöttünk nem takarhatja be piszok,
a sok hazugságból soha többet nem eszek.
(fuck you)
refr.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
