|
|
|
| Előadó: | Szenes Andrea és Szenes Iván |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Nádas Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Póza:
Ahogy ez a nő rám nézett
az maga volt a szerelem.
Mind megőrül azt hiszem érte,
na persze, az orvosi köpeny.
Hazudnék ha azt mondanám,
hogy a csinosabb páciens
nőkkel nem foglalkozom időnként
elmélyültebben.
A hódításnak nem kevés a módja,
Az egyik mód a felszólító mód.
Légy enyém, szeress, csak rám nevess,
Csupa felkiáltó jel kíséri eme szót.
A feltételes mód is nagy divat,
Ha megcsalsz, széttöröm a csontodat.
Ha szeretsz, olyan boldoggá teszel,
És ez így marad, ha csak nem hagylak el.
A másik mód a konok tagadás,
Nem volt, nem lesz, és nem kell soha más.
Ma ismertek az összes módszerek,
Hisz ebből élnek mind a slágerek.
Pajtás, ha már választani kell,
A kérdőmód a legnagyobb siker.
Miért, hogyan, merre, meddig,
Kitől, mitől, kinek, minek.
Persze az a legtisztább dolog,
Ha az egészet összekavarod.
Valahogy így:
Miért mondjak mást?
Mindent tudsz, ha rám nézel.
Engem tőled senki nem vesz el.
Míg lángra gyújtja ajkam,
Egy forró láz,
Oly biztos látszik rajtam,
Hogy már nem kell más.
Mit mondjak még?
Mindent tudsz, ha rám nézel.
Míg csak élek mellettem leszel.
E dalt úgy nyújtom át,
Mint lelkem zálogát.
És nem engedlek téged már tovább.
Hogy a nő karodba hulljon magától nemárt,
Ez a dal eddig még minden asszonynál bevált
Szemed bármily kétkedve is forgatod míg nem hiszed
Kipróbálhatom?
Miért mondjak mást?
Mindent tudsz, ha rám nézel.
Engem tőled senki nem vesz el.
Míg lángra gyújtja ajkam,
Egy forró láz,
Oly biztos látszik rajtam,
Hogy már nem kell más.
Mit mondjak még?
Mindent tudsz, ha rám nézel.
Míg csak élek mellettem leszel.
E dalt úgy nyújtom át,
Mint lelkem zálogát.
És nem engedlek téged már tovább.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
