|
|
|
| Előadó: | G-za |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Nyílik az ajtó, nem jön be rajta senki
A rossz emlékeket a legnehezebb elfeledni
Amikor egy más után jönnek csak a gondok
És azért imádkozol, hogy legyél már végre boldog
Mert velem is volt olyan, hogy nem tudtam mi lesz holnap
Eltévedtem az utamon nekem hiába szóltak
Úgy éreztem, akkor eltűntek a csillagok
De nem adtam fel soha haver láthatod, hogy itt vagyok
Volt, amikor romba döntöttek a hibák
De tudtam nagyon jól, hogy egyszer enyém lesz a világ
Ahányszor ellöktek én annyiszor felálltam
Tettem azért, hogy jobb legyen nem a csodákra vártam
Ez így van rendben engem így nevelt a család
Nekem a família, ami a 24 karát
A legnagyobb trében sem fordultam én hátra
Mindig az akartam lenni, akinek teljesül az álma
Hosszú az út és sokan nem látják a végét
És ezért nem találják meg magukban a békét
Minden hónapban tönkretesz a sárga csekk
Ami miatt sok gyerek haver az utcákon árva lett
Tudom én jól, hogy az élet néha kegyetlen
És ami egyszer fájt azt te visszaadnád ezerszer
A múltat erezd el, mert nem történt hiába
És hidd, el nekem te leszel az, aki ezt megcsinálja
(REFRÉN)
Sokan átléptek rajtam, de itt vagyok
A sorsomat írják a csillagok
Tudom milyen érzés a padlón, de soha ne add fel
Mert eshet az eső a szemembe
Elfújhat a szél nagyon messzire
Én a nulláról is felállok, bármerre mennem kell
(RAP)
Nehéz a döntés, jobbra menjél-e vagy balra
Mert nem akarsz te rosszat, de a világ ezt akarja (tőled)
A meló helyeden a főnöködet figyeled
Hogy nem csinál ő semmit te meg a lelkedet kiteszed
Nem akarsz megrohadni egy lepusztult gyárban
Mert érzed, hogy az évek szépen lassan tovaszállnak
Nem akarsz minden nap a holnapodtól félni
Csak előre nézni az álmaidnak élni
Tudom, hogy nagyon sokan tovább lépni félnek
Mert rosszak az emlékek, de bármi megtörténhet
Nekem is nagyon sokszor megfordult a fejembe
Hogy mennyek e még tovább vagy a mikrofonom tegyem le
Sok volt az akadály, de eljutottam idáig
Hogy csinálom, amit szeretek és senki sem irányít
Hidd el nekem nem jó az, ha az ember menekül
Ha odateszed magad, akkor tudd, hogy bármi sikerül
(REFRÉN)
Sokan átléptek rajtam, de itt vagyok
A sorsomat írják a csillagok
Tudom milyen érzés a padlón, de soha ne add fel
Mert eshet az eső a szemembe
Elfújhat a szél nagyon messzire
Én a nulláról is felállok, bármerre mennem kell
Sok mindenki fél, ha süvít a szél
De tudom, hogy nincs már messze a cél
Ott ragyog a fény a csillagos ég
És ott állunk majd a hegy legtetején
(VERSE)
Ha van, ami a fáj, de van, aki vár
Akkor tudom, hogy jobb lesz majd ezután
Sok mindenki fél, de ott a remény
Hogy ott leszünk majd a végén te meg én
(REFRÉN)
Sokan átléptek rajtam, de itt vagyok
A sorsomat írják a csillagok
Tudom milyen érzés a padlón, de soha ne add fel
Mert eshet az eső a szemembe
Elfújhat a szél nagyon messzire
Én a nulláról is felállok, bármerre mennem kell
Sok mindenki fél, ha süvít a szél
De tudom, hogy nincs már messze a cél
Ott ragyog a fény a csillagos ég
És ott állunk majd a hegy legtetején
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
