|
|
|
|
|
| Előadó: | Sub Bass Monster |
|---|---|
| Album: | Fekete lemez |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 4:10 |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
|
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
|
| Kiadó: | E-Legal Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mikor az ember beszennyez minden tengert, folyót és tavat,
Kifogja belőlük majd a legutolsó halat,
Csendben elfogyasztja és már semmi nem marad,
Akkor döbben rá, hogy a pénz keserű falat!
Az ember beszennyez minden tengert, folyót és tavat,
Kifogja belőlük majd a legutolsó halat,
Csendben elfogyasztja és már semmi nem marad,
Akkor döbben rá, hogy a pénz keserű falat!
Kezdetben az ember a természettel kézen fogva
Gyarapodott, fejlődött és ma pont ennek a fogja.
Habokban van már az ősi szimbiózis,
Érthető, hogy a rosszból kijut egy kis dózis.
Végtelennek tűnő lehetőségek tárháza,
Gondoltuk a Föld egy terülj-terülj öko-pláza.
Aztán néhányszáz év alatt a jó velünk el szaladt,
Kipusztítva minden mást, fajunk magára maradt.
Nagyvárosokban pazar, palotákban pazal,
Miközben valakinek az otthona egy szalmakazal.
És addig, amíg ők végigéheznek egy életet,
Pofátlanság, hogy kukába kerülnek az ételek.
Hatalmas vízkészletek, mit az ember elherdál…
A játszma most fordul, az élővilág szervál.
Az időnk csak fogy, a természet nem elnéző.
Megoldást találva talán még nem késő!
Refr.
Mikor az ember beszennyez minden tengert, folyót és tavat,
Kifogja belőlük majd a legutolsó halat,
Csendben elfogyasztja és már semmi nem marad,
Akkor döbben rá, hogy a pénz keserű falat.
Az ember beszennyez minden tengert, folyót és tavat,
Kifogja belőlük majd a legutolsó halat,
Csendben elfogyasztja és már semmi nem marad,
Akkor döbben rá, hogy a pénz keserű falat.
Ez egy élő bolygó. Még! Míg meg nem orrol ránk az ég.
Ám ha itt a vég, vad horrorrá válhat minden szép,
Mert csak akkor esünk kétségbe, ha dühös, hogyha kárt tesz,
De ő csak szólni próbál, hogy gáz lesz!
Savanyú könnyeket hullajtva önmagát marja,
De senki meg nem hallja, hogy a Föld ezt nem akarja.
A sok marha jó ötletnek hála,
A haladás meg nem áll, szinte száll, de sajnos helytelen irányba.
Hiába a több évezredes tudás, csupán egyhelyben futásnak tűnik,
Minden a fejétől bűzlik.
Az emberek többsége, mintha gépekké változna,
Kendermagos processzor és letöltött káposzta!
Ellennénk átkozva?! Kényszerképzet!
Nézd csak meg, ahogy emberi testet ölt a végzet.
Majd lassan az egészet elemészti az enyészet.
Megbuktunk, hiába tanított a természet!
Refr.
Mikor az ember beszennyez minden tengert, folyót és tavat,
Kifogja belőlük majd a legutolsó halat,
Csendben elfogyasztja és már semmi nem marad,
Akkor döbben rá, hogy a pénz keserű falat.
Az ember beszennyez minden tengert, folyót és tavat,
Kifogja belőlük majd a legutolsó halat,
Csendben elfogyasztja és már semmi nem marad,
Akkor döbben rá, hogy a pénz keserű falat.
Sír a Föld, s vele együtt zokogva sír az ég,
Mert egy bús, kietlen sírhellyé változhat a
Réges-rég talán még tényleg szép, csodás, kék planéta
Olajtartalékra hajtó martaléka
Lesz és nem egy vidámnap ez!
A sorsunkra pontot pár atomrakéta tesz,
És egy kalap alá vesz, lehetsz bűnös, vagy ártatlan,
A sors ostora mindenkin egyformán csattan.
Igaz, mi csak jót akartunk cselekedni, nem bűnt,
Helyes iránynak ez tűnt, de mégis elvesztünk.
Szétcsesztünk egy bolygót, pedig ez csak társbérlet,
Azt hittük, hogy miénk lett, de az emberiség téved.
Mit tehetsz, ezt kérded?! Ó, ha értenéd..
Hogy néhány szélkerék kezdetben még elég.
De hogyha féltenéd, tegyél többet,
Élj rajta, használd, de vigyázd a Földet!
Refr.
Mikor az ember beszennyez minden tengert, folyót és tavat,
Kifogja belőlük majd a legutolsó halat,
Csendben elfogyasztja és már semmi nem marad,
Akkor döbben rá, hogy a pénz keserű falat.
Az ember beszennyez minden tengert, folyót és tavat,
Kifogja belőlük majd a legutolsó halat,
Csendben elfogyasztja és már semmi nem marad,
Akkor döbben rá, hogy a pénz keserű falat.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
