|
|
|
| Előadó: | VMX |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Paradiso Beats |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
MC VMX
Hideg öleli a testemet,
tudom hogy téged kerestelek.
Angyalok földjén szerelembe estem,
de tudom rossz mert fájdalmas lehet.
Már jártam így és széttéptek,
nem maradt más csak a fényképek..
És újra egyedül de én ígérem neked,
amíg élek fogni fogom a kezed.
Leírom mert, kimondani nem merem,
hogy nélküled talán, nem is nagyon létezem.
Te olyan lány vagy ki soraim érti,
mit érzek tudja, és nem kérdi.
Mikor megölel szemébe nézek látja,
hogy én leszek a bajban hűséges társa.
De nem jön nem mondja hogy kellenék,
nem ölel csak néha álmok tengerén..
SPIKE REFRÉN
Ígérem meg őrzöm mit adtál,
egy emlék fontos, de egyszer majd elszáll.
Egy álom miért megszakadt a szíved,
még mindig éget bár nem ezt kérted...
SSPIKE MC
Voltak rossz napok bár már túl léptem rajta,
mióta kidobtak nem figyelek a zajra.
Szerelmes voltam vagy csak az akartam lenni,
de nem sikerült a szívét elnyerni.
Azt mondtad szeretsz, de tudtam nem eléggé,
mert azóta belőlem, többet már nem kértél.
Eltemettem mert, túlságosan fájt,
de a lelkem tudd meg sokáig még várt.
Azóta nem tudok már igazán bízni,
de a szenvedés segített a dalokat megírni.
Miért törött a szívem? Mert óriásit dobbant,
szerelemmel volt tele, de mégis összeroppant.
Elég majd a bánat. nem marad csak te meg én,
ketten leszünk egyek az élet hangos peremén.
És egyszer majd írok, olyat ígérem nektek,
ami a lelkem mélyén, megtöri majd a csendet.
REFRÉN 2x
MC VMX 2
Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó,
de az emberek többsége, megsérti mindig újból.
Hazudnak de tudod attól nem lesz jobb,
ha a valóságot, álomba mártod!
Szeretlek téged, emlékszem te mondtad,
megígérted, majd az álmom leromboltad!
Üzenem neked bár nem tudom hol vagy,
ha meglátlak még mindig a szívem dobban!
A remény maradt meg egy fájó ígéret,
mindig melletted inkább nem ítélek.
Hisz nem fáj az amiről nem tudok,
Miért van az hogy hazug lányok után futok?
A szívem árulom, de nincs ki elvigye..
lopd el majd vele, szaladj messzire.
Már nem kereslek inkább megtalállak,
ígérd meg hogy még, egyszer látlak!
REFRÉN 4x
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park
