|
|
|
| Előadó: | Jereván Zoo |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Essemm |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap (Underground) |
| Címkék: | Keressük! |
Csak te kellesz mellém, mert ilyenkor a kedvem jó
Te vagy a pénzem a pénzem, a pénzem, a pénzem, minket néznek mindenhol
És ha nem vagy mellettem, akkor az nekem nagyon rossz
De vissza szerezlek újra ígérem, addig is hiányozni fogsz.
Csak a pénz meg én megint, na milyen remek
Annyit szórok szét te gyerek, kössz de nem szedek
Csak a pénz meg én, veled vidáman kelek
Amíg ropogtatnak még a finom kezek
Csak a pénz meg én, hidd el megveszek érted
Csak a pénz meg én, mindent megteszek érted
Nélküled sosem alszom el igazán mélyen
És ha nem vagy nem lehetek igazán ébren
Százezrek mennek, pár ezren maradnak
Százezrek vetik el, mit páran aratnak
Amennyit húznak ők, annyit húzz magadnak
Mert aki sárba van, könnyen beragadhat
Amíg a mának élek, holnap nullára kelek
Hidd el látom én ahogy szűkül a keret
De ma follyanak azok az irigy szemek
Amit nyújtanak neked az üres kezek
Csak a pénz meg én megint, ez volt a remek
Ahogy néztek ránk azok az irigy szemek.
Csak te kellesz mellém, mert ilyenkor a kedvem jó
Te vagy a pénzem a pénzem, a pénzem, a pénzem, minket néznek mindenhol
És ha nem vagy mellettem, akkor az nekem nagyon rossz
De vissza szerezlek újra ígérem, addig is hiányozni fogsz.
Csak a pénz meg én megint, milyen remek
Ahogy néztek rám azok az irigy szemek
És nem érdekel, ti már habi nevek
És én voltam, én vagyok, aki leszek
Fogja fel mind, hogy egyik nem érdekel
Évek óta nevetjük, amit évek alatt értek el
Mindenkinek zárva, de akkor nyisd ki végre
Pislognak a rókák a kiscsibékre
Beadok egy sztorit hiszen az egész nemzet bepisál
Pornósztár, rapsztár, totál káncsi nem is áll
Ó a full sablon cicák, eki, meki, kristály
mert hol van a jó amit belém az a füstbáj tett
Csak akkor vagyok nyugodt, ha tök sötét a lépcsőház
Akkor adjuk igazán, ha egyszerre négy nő ráz
Te is legyél büszke, ha nem érzed hogy a hétfő gáz
ha nem érzed hogy a hétfő gáz.
Csak te kellesz mellém, mert ilyenkor a kedvem jó
Te vagy a pénzem a pénzem, a pénzem, a pénzem, minket néznek mindenhol
És ha nem vagy mellettem, akkor az nekem nagyon rossz
De vissza szerezlek újra ígérem, addig is hiányozni fogsz.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
