|
|
|
| Előadó: | Majka Curtis BLR |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Majoros Péter Majka Széki Attila Vincze Gergely Kulcsár Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Curits:
Látom a fejem fölött gyülekeznek már a sötét felhők.
De a testem még simítják érzem, tavaszi szellők.
Miért van ez így? kérdem isten szent képét nézem,
Mindig engem súlytasz, taszítasz a gonosz, örök mélységbe már.
Megszoktam így élek, olyan mint egy végítélet.
Kezemen, lábamon bilincs van. ( ja ja )
Anyám csak ettől féltett... Mert a szemebe látja a tüzet.
Melynek parázsod fénye, vérbe forgó tekintettel sétálgattam az élyben.
Refrén:
Bűnös az éjszaka, képek a fejemben,
Gyere csak közelebb. Nézz csak a szemembe.
Már csak egy gyertya ég. Hallom a dallamot.
Ezernyi árnyék... szájtártva hallgatok.
Ez nem egy mámor mi egyszer csak elillan.
Millió emlék agyamba bevillan. Keserves múlt,
Ami volt elmúlt szívembe fórt harangja szolt,
a könnyem kihullt.
Curits:
Cella rejtekén állok, tisztára olyan mint egy átok
Mocskos szátok, köpök rátok! csak a szabadságra vágyok
Mindent látok, centit vágok. ( Úgyhogy menekvés )
Barácsot rágok. Mert a tempót már nagyon régen
Sajnos nem diktálom mert:
Más keres pénzt helyettem, uralkodik felettem
Fejemben nem feledtem hogy elárult kit szerettem.
Ezért büntess meg engem emberi hibákért
Majd sorban állok a templomban az imákért.
Refrén:
Bűnös az éjszaka, képek a fejemben,
Gyere csak közelebb. Nézz csak a szemembe.
Már csak egy gyertya ég. Hallom a dallamot.
Ezernyi árnyék... szájtártva hallgatok.
Ez nem egy mámor mi egyszer csak elillan.
Millió emlék agyamba bevillan. Keserves múlt,
Ami volt elmúlt szívembe fórt harangja szolt,
a könnyem kihullt.
BLR:
A csillagok sem mutatják viharban az irányt
A szívem húrjain az ördög pengeti a gitárt
óh óó
Háborog a lelkem némán kiált
Tudom nem bosszulhatok meg mindent ami fáj
Lábam a lábam után, a szavam viszi a szél
Az élet bábja csupán tudom ennyit értem én
Irigy szemek szúrnak, de más szelek fújnak
Felém kezek nyújtva, se nem tűzök újra
Bűneim taszítanak mélybe, kísértésbe, bűnösségbe.
Várom mikor lesz már vége, önmagamtól senki sem lép be.
Rémálmok börtönében élve, saját tetteimtől félve
Padlóra küldenek az évek, végre. Akkor lesz csak béke.
Refrén:
Bűnös az éjszaka, képek a fejemben,
gyere csak közelebb. Nézz csak a szemembe.
Már csak egy gyertya ég. Hallom a dallamot.
ezernyi árnyék... szájtártva hallgatok.
Ez nem egy mámor mi egyszer csak elillan.
Millió emlék agyamba bevillan. Keserves múlt,
ami volt elmúlt szívembe fórt harangja szolt,
a könnyem kihullt.
BLR:
Minden tönkre megy. Tudod mit üvöltve.
Mint egy szörnyeteg, látom a tükörbe.
Az élet bábja ként, rángatnak drótokon,
Ahogy az igazuk lenyomnák torkomon.
Majka:
A könnyem kihullt.
A könnyem kihullt.
A könnyem kihullt.
A könnyem kihullt.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
