|
|
|
| Előadó: | NKS |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zsiga Balázs Dulna Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Aha, kerekerdő…
Ez itt a kerekerdő kicsi pincsi,
Ahol az ordas farkasok a stricik a szemedet nyisd ki
És jól nézd meg, hogy mi van, mert csapdába kerülsz, hogyha megcsal a szimat,
Mindig más bőrét nyúzd le, ez a dzsungel divat.
Akkor van gáz, ha az állatok királya hívat,
Itt nem mindegy, hogy ki vagy, bambi vagy szimba, mert rosszul végződhet a randi,
Ha a tisztás nem túl tiszta neked annyi, a rangidősre hallgat csak a falka, a vadászösztön ragadozóvá tesz, hogyha tarka a bundád elbújtat az erdő.
Ha rikító, kidob magából.
Vérszagot hordoz a szellő. Egy zápor könnyen elmos (most) nem lehetsz álmos, mert a sötétben világítanak a szemek, mint a prizma.
Szagokká vállnak a színek, rabokká a tagok, csalókká a gyávák, halottá az ártatlanok.
Te is csak bent élő túsz vagy, itt pusztulsz meg, azért gyúrsz, hogy úszd meg…
Refrén:
Kerekerdő – gyárkéményből felhő – a fák súgják, hogy fertő – a réten minden eldől – éjjel bódít a mező – meghódít az erő. Ragadozó lett, aki itt velünk együtt felnőtt.
Neon – betűk – árnyé - kában – tetovált számok a bundában.
Itt nem számít a színed, hogy ki vagy, csak akkor van szerencséd, ha a fegyver kihagy.
Kerek bölcső, elringat az erdő, sötét mesét szőnek a szájak, van, aki fogakat kap, van, aki szárnyat.
Az állva maradt, a dzsungel könyve. Hiába van új a nap alatt, hogyha nekünk csak a dzsungel jön be.
Azt suttogják a fák, hogy a dögevőknek könnyebb lett, de azt nem mondják el, hogy ők ilyen magasra hogy nőttek meg. Ti meg álmokat szőttetek, hátha azok hátán megszökhettek.
Nyitva felejtett csapdák, ragadozók a friss nyomokon, csorog a nyáluk, de büszkék rá, mert mind rokon.
Kotródj, vagy szokd meg a damilt, ami húz, mert nem kell tanítani a húsnak, hogy bunda vagy panír - panel blues vagy dzsungel tam-tam. Panel blues vagy dzsungel tam-tam.
Az óriások üveghegyekben laknak, zajt hallgatnak, tábortüzet raknak, feláldoznak egy-két szüzet, a folyókba ürítik az ürüléküket, lüktet a kipufogók bűze, túl az Óperencián.
Azt hiszik övék, ami a természet lágy ölén terem, rád kacsintanak, aztán szájkosarat raknak rád.
Próbáld megenni, hogy a méz nem marad a hasén, nem sétagalopp a kasta, aki lusta az halott. Az a szakma, hogy nem hagyod ott a fogadat, csak a vadászkopók járnak frakkba, nekünk csak ez maradt.
Mint a befagyott tóban a halakat a jég alatt, minket átvertek, odakint eladtak mindent kéz alatt.
Oké, szabad égbolt, súgd meg szépen, hogy kerekerdő, hol a legszakadtabb a közeped, ahol dúlnak az emberevők.
Ki a következő irtott kártevő vagy védett faj, hajtóvadászatra melyikőnk kell, mikor lemegy a nap.
Ki az, akit a falka fal fel és nincs több bocsánat, csak szédelgünk, kergetjük körbe a futó rácsokat. A cirkuszi ketrecben, kígyózunk a műfák ágain, rég a zebrákra kentük a lakomák csíkjait.
A váróba zárkózunk be, pókcsápok a lábaink, csak a vágóhídi lényektől élethűek az álmaink. Vérfoltok a bundákon, három lyuk a terrormaszkon, fulladunk, mint a halak a levegőn, tetemek az aszfalton.
Jó helyen csak bajt hozunk, mint a fekete kandúrok ránk, hegyen-völgyön át, dagad a hold, ásít a világ.
Fennhordjuk bölcsen, mint az agyarán gazdagodott elefánt, fogságban születünk, a természetfilmek nevelnek már.
…………..Bibliaként hatnak, de majd elmúlik, valami vakít, kihalt folyosón visz az útig.
………az éhség vezet, nem a szerelem.
Farkas tör a pásztorra, rejtőzünk az állatkertben.
A válaszok ölnek, az igazság néha fáj, elkapnak, összerogyunk, könyökkel a térdükkel a földbe taposnak. Bankos nem a prém, a sima bőrvadász.
Visz a parancs, visszavág a természet, teljesül a revans.
Refrén:
Kerekerdő – gyárkéményből felhő – a fák súgják, hogy fertő – a réten minden eldől – éjjel bódít a mező – meghódít az erő. Ragadozó lett, aki itt velünk együtt felnőtt.
Neon – betűk – árnyé - kában – tetovált számok a bundában. Itt nem számít a színed, hogy ki vagy, csak akkor van szerencséd, ha a fegyver kihagy.
Nem csak az egyre melegebb, Balatonba csábító idő miatt érdemes ezen a hétvégén célba venni a siófoki Plázst, hanem a felejthetetlen koncertélményekért is.
Pénteken Ákos érkezik Rockturnéjával, majd Rakonczai Imre zongorajátékára búcsúztathatjuk az estét, míg szombaton Pogány Induló robban be a Balaton nagyszínpadára, a hajnalt pedig a Necc Partyn köszönthetjük majd.
A hétvégét június 7-én Ákos koncertjével kezdhetjük a Plázson, aki ezúttal Rockturnéjával és új dalaival, az Ember maradj-gyal és a legfrissebb, Kegyetlen szerelemmel örvendezteti meg rajongóit. Koncertje után érdemes betérni a Plázs Arénába is, ahol Rakonczai Imre Blue Piano estjén feledkezhetünk bele a dalokba.
Szombaton a Plázson tavaly debütált, az MVM Dome-ot pedig idén már önállóan megtöltő Pogány Induló veszi be a nagyszínpadot, ráadásul igen erős vendéggárdával érkezik.
„Nagyon jó koncert volt, monumentális élményekkel gazdagodtam! A Balaton, a naplemente, a közönség mind hozzáadtak a maradandó élményhez” – meséli tavalyi plázsos koncertjéről. „Idén is hasonló katarzisra számítok, ráadásul a teljes zenekarommal léphetünk színpadra, amit már nagyon várok, hiszen az MVM óta ez lesz az első koncertünk újra együtt. Mindehhez még az is hozzátesz, hogy VZS és Ótvar Pestis barátaim is ott lesznek, na meg Missh is velünk tart ezúttal, úgyhogy biztos robbantani fogjuk a Plázst.” És hogy mit jelent számára a Balaton? „A magyar tengert, mint valószínűleg a legtöbbeknek: nyár, haverok, buli, lángos, vízibicikli és persze csobbanás. Bár egyszer véletlen majdnem belefulladtam, úgyhogy azóta maximális tisztelettel tekintek a Balatonra” – mondja Pogány Induló, akinek koncertjét követően is folytatódik majd a buli a Plázson.
A Balatonra érkezik az ország legnagyobb házibulija, a Plázs Arénában a Necc Party dübörög hajnalig, úgyhogy ezen a hétvégén is irány Siófok!
Fotók: Plázs
