|
|
|
| Előadó: | Lunchbox |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Joós Bence Góczán Gábor Holdosi Attila Simon Zsolt |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kósza ötlet a délutánra,
Gyere el velem este a bálba,
De ne csak baráti minőségben,
Légy a társam, kérve kérem.
Csoki, virág, miegymás,
Ez a péntek is mien más,
Lenne, ha benne lenne az este,
Szép az arca, jó a teste.
ref.:
Miért mindig arra vágyom,
Ami nem lehet az enyém?
Miért mindig olyanba fogok,
Amire csekély az esély?
Nem teszek le róla, az óra
Ketyeghet nem teszek rossz lóra,
Hajtom, űzöm harcolok érte,
Hogy a végén azt mondhassam majd: Megérte.
De bezzeg kifogás tuti van, amiből nem kérek,
Lesz más kimenetele a mai estének,
De jó lenne a felvennél,
Valami ruhát és eljönnél.
Egyszer megkérdem, még mond csak,
Kétszer kell, hogy pezsgőt bontsak,
Három, némán álldogálsz,
Mond a választ, ne tétovázz!
Miért mindig arra vágyom,
Ami nem lehet az enyém?
Miért mindig olyanba fogok,
Amire csekély az esély?
Nem teszek le róla, az óra
Ketyeghet nem teszek rossz lóra,
Hajtom, űzöm harcolok érte,
Hogy a végén megpihenhessek,
Hogy a végén újra élhessek,
Hogy a végén azt mondhassam majd: Megérte.
Megérte...
Megérte, hiszen itt vagy végre,
Te jobban tudod, hogy bármit megadnék,
Hogy velem maradj még.
Kérlek ne menj még.
Miért mindig arra vágyom,
Ami nem lehet az enyém?
Miért mindig olyanba fogok,
Amire csekély az esély?
Nem teszek le róla, az óra
Ketyeghet nem teszek rossz lóra,
Hajtom, űzöm harcolok érte,
Hogy a végén megpihenhessek,
Hogy a végén újra élhessek,
Hogy a végén azt mondhassam majd: Megérte.
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
