|
|
|
| Előadó: | Bartha Ákos Dannona |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
Felvirrad a reggel. Munkába menni talán nem kell.
Így alapvető, hogy barkácsolásba fog az ember.
Lehet szerszámra ma nem lel,
ha csak nem akad pont egy yo hely,
ahol az is előfordul ami talán nem is kell.
Szóval O, mint Okos. B mint bátor, és I, mint ideges,
hogyha nem találom meg akárhol.
azt a kivételes kínálatot, mit a kényelmem már megszokott.
Egy helyről a zárbetétet meg az ajtót mert az is elkopott.
Az sem vágna földhöz hogyha kültéri a meló,
hiszen precíz motyó kezem közt, csavarozom aztán pont jó.
És mikor kezem közé kanyarodik az a bizonyos kontó,
az inkább kedv javító, mint rontó.
Refrén:
Lehet nem egyszerű, mégis felejthetetlen
mikor valami összeáll, s a legjobb, hogy ezt magam tettem
lehetővé, vagyis a barkácspatika.
Szakszerű ha reggeltől sikít a "Makita".
S hogy mi lesz a vége? Megmondani nem könnyű,
bár szaki vagyok én is mégis az az igazán nagyszerű,
ha kérdezek a helyszínen hisz ebben ők a profik. Hidd el!
Viszont a termékeket csak fizetés után vidd el.
"Arányaiban feleannyit csapok már az ujjamra."
Haladok is szépen szívesen virradok egy új napra.
"Kihívások közepette megnyugtat majd Obivan."
Így ha kedvem tartja két perc és már könyök kint a kocsiban.
Negyed óra múlva meg már a sorok között csapatom,
a narancs pólós arcok előtt emelem meg a kalapom.
Hisz bárminemű betegesen, bonyolultan egyszerű
ötletekkel fárasztottam őket, yo ez tényszerű,
hogy pillanatok árán, de meglett végül minden.
Hidd el nekem haver te lehetsz a nyertes most a ringben,
mikor a másik sarok játékosa ugyanaz a szekrény,
ami valjuk be már két napja rejtvény.
Refrén: 2x
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
